Ez sem igaz, ebben a formában. Valóban ismert a felezési idõ és a bomlási sor, amely állandónak tekinthetõ azonos atomok vagy izotópok esetében (radioaktív atom és izotóp között nem teszek különbséget a késõbbiekben, nem része a tárgynak). Viszont egy bizonyos radioaktív atomról nem lehet megmondani, hogy mikor fog elbomlani. Teljesen sztohasztikus, véletlenszerû hogy mikor következik be a bomlási sorban a következõ állapotba kerülés. Viszont nagy mennyiségû (akár pár miligrammnyi anyag esetén már felfedezhetõk bizonyos törvényszerûségek.
Úgy látom a felezési idõ lényegét nem sikerült megérteni, holott pont a lényegre hivatkozol csak rosszul. Elképesztõ ez számomra.
Éppen a felezési idõ lényege az, hogy egy adott anyag esetén nem tudod megmondani, hogy az adott atom abban a pillanatban fog -e bomlani, de nem is kell.
A felezési idõt ez "nem érdekli", mert nem mikroszkopikusan vizsgálódik. Van egy nagy tömb és tudod, hogy x idõ után fele lesz y anyag és nem kb. A felezési idõ állandó. Pont.
Az, hogy az tömb melyik része lesz, az senkit nem érdekel. Valójában, ha a fenti probléma megoldható lenne, egy teljesen lehetetlen világban akkor úgy rendeznéd az anyag molekuláit, hogy az összes szeparálni kívánt anyag az test egyik felén legyen, minden más, meg máshol. Aztán hasítod a tömböt és megvan a tiszta anyag. Ez persze fizikailag lehetetlen, csak egy gondolatkísérlet.
Éppen ezért van az, hogy a fegyverminõségû hasadóanyagoz szeparálni kell az izotópokat, mert véletlenszerûen vannak az anyagban. Az elhelyezkedés véletlenszerû, de a mennyiség az nem! A mennyiség az ismert hahó! Így már világos? Ha nem lenne elõrejelezhetõ a bomlás, akkor áruld már el, hogy hogy a pékbe lehetne erõmûvet tervezni és atomfegyvert gyártani? Hasraütéssel? Hogyan tudnák, hogy mikor kell kivenni az anyagot?