A bemeneti elõerõsítés után a helyi oszcillátor jelét összekeverjük az elõerõsített jellel és a keverés eredményeként összeg és különbségi jelek jelennek meg, majd ezt a kavarmányt ráengedjük a szélessávú (min 8 MHz), de adott frekvenciára hangolt szûrõ-erõsítõkre.. a KF-re..
Az egész sorozat erõsítését hátulról az automata-erõsítés-szabályozás vezérli (AGC) annak érdekében, hogy a közeli erõs jelû
adók se vezéreljék túl az erõsítõket (mert a túlvezérlés erõs torzulásokhoz vezetne..),
Ha viszont nincs képjel, akkor az AGC maximálisra szabályozza az erõsítést.. és minden, az erõsítési útba esõ ellenállás, félvezetõ pn átmenet termikus (hõ) zaját felerõsíti.. és természetesen az antennáról
bejövõ adók jelei és rendkívül piciny értékben, de "ûrzaj" is lehet benne..
Ez adja az alapzajt.. A hangyák táncát a képernyõn..
(A hatás a sávszélességgel négyzetesen arányos..)
A hang kicsit tovább ragozza.. a hangnorma frekvencia-modulációs..
így az FM dekódernek vivõjelre van szüksége a mûködéshez, különben a típusától függõen, égtelen sziszegést produkál.. szintén a belsõ alkatrészek saját zaját a végtelenségig erõsítve..
És akkor ennek az érzékeny FM dekódernek adunk "hanygák távncás alapzajt".. Eredmény: megpróbál a zajból differenciál jelet képezve
dekódolni..
Így kétféle zaj hullámzása, vibrálása keveredik benne.. Ekkor már
a külsõ forrásból származó jelekhez képest a sokkal nagyobb erejû belsõ,
véletlenszerû hõzaj a domináns..
Miután az ember alapvetõen minta keresõ lény, mindenbõl, még a felhõk képébõl is képes "felismerni" alakokat, mintázatokat..
Ugyanígy a hallásunk a hangzavarból, értelmesnek tud vélni hangokat..
A film készítõi ezt a "hibás felismerési hajlamunkat" használták fel alapötletként..
Ennyi a köze a valósághoz.. A többit pedig mindenki a saját hite szerint tegye hozzá..