Mint tudjuk, az EU alkotmánya körüli vita leglényegesebb ponja az volt, hogy bekerüljön e Isten neve az alkotmányba, vagy se! Végül is ezt a Szocialista Internationale szavazta le a Szoc. Dem. pártokon keresztül.
http://www.nol.hu/cikk/99177/
Isten helye az unióban
NOL • Munkatársunktól • 2003. február 19.
Kapjon-e Isten hivatalos helyet az Európai Unióban? Így fogalmazza meg a kérdést az Independent egyik cikkírója, mindjárt hozzátéve, hogy felettébb furcsán hangzik már maga a kérdés is. Mégis, errõl folyik ma egyre élesebb vita az Európai Unió jövendõ alkotmányát elõkészítõ Európai Konventben politikusok, egyházi emberek és civil szervezetek között. Ez önmagában is elég ok arra, hogy összegezzük az eddig történteket.
"Isten" szerepének az unió alkotmányában való rögzítése döntõ módon a Szentszék kezdeményezésére vezethetõ vissza. Az alapvetõ jogok európai chartájának elõkészítésekor merült fel elõször hasonló elvárás az egyház részérõl, amit akkor nagymértékben francia nyomásra - az állam és egyház elválasztására hivatkozva - elutasítottak. Az Európai Konvent összehívásakor azonban a Szentszék újból ugyanezzel a követeléssel állt elõ. A konvent 2002. február 28-án ült össze és feladata az, hogy 2003 elejére elkészítse az Európai Unió alkotmánytervezetét, amelyet a tag- és tagjelölt államok kormányai hagynának jóvá 2004-ben. II. János Pál pápa személyesen is többször kifogásolta, hogy az EU 2001. december 14-15-i Laekenben megtartott csúcstalálkozóján a tagállamok nem kívántak helyt adni a konvent jövõbeli munkájára és a készülõ alkotmányra vonatkozó egyházi követeléseknek.
A Szentszék kezdetektõl fogva egyértelmûvé tette, hogy számára a kérdés kulcsfontosságú. Az "európai ház" kifejezés II. János Pál pápától származik. Ennek létrejötte és explicit keresztény jellege fontos része annak - a második vatikáni zsinat után is eleven - nagy ívû vatikáni törekvésnek, hogy újraélesszék az emberiség vallási és politikai egységének modelljét. Az egykori "keresztény Európa" eszméjében e modell megtestesülését látják. (Az egyház missziójának ilyesfajta politikai vetületérõl lásd pl: Rodger Charles S. J., Drostan MacLaren OP, The Social Teaching of Vatican II. Its Origin and Development.) Nem arról van szó, hogy a kereszténység szó valahol szerepeljen az EU alkotmányában. Sokkal többrõl. Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció nagy befolyású prefektusa leszögezte: "Isten és Isten elõtti felelõsségünk az európai alkotmány alapvetõ részét kell, hogy képezzék".
EU/intézmények - alkotmánytervezet: van utalás a "föderatív jellegre", de nincs Istenre
A konventküldöttek egy része mellett a Vatikán is azt szerette volna, ha Istenrõl és a vallásról az alkotmánynak az unió alapértékeit felsoroló pontján történik említés. A most kialakulni látszó többségi álláspont szerint azonban a hívõk által vallott értékekre a dokumentum preambuluma tesz majd utalást, mégpedig annak a megfogalmazásnak az alapján, amely már az alapvetõ jogok európai chartájában is szerepel. Eszerint "az unió tudatában van szellemi és morális örökségének".
EU/Az egyházak szerepe az EU-ban - szerepeljen-e Isten a szervezet alkotmányában?
Milyen helye van Istennek, s egyáltalán, a kereszténységnek az európai integrációban? Legyen-e bármiféle hivatalos utalás az Európai Unió alapdokumentumaiban arra a hagyományra, amelyet a kereszténység immár kétezer éve Európában (és persze a világ más részein is) megtestesít? Ezek a kérdések már évtizedek óta fel-felbukkannak a szervezettel kapcsolatos vitákban, de mostanában talán minden korábbinál aktuálisabbak: tavaly óta ülésezik ugyanis az EU új alkotmányát kidolgozni hivatott konvent, s e testületnek ebben a témában is állást kellene foglalnia.
A római katolikus egyház évtizedek óta szorgalmazza, hogy a legfontosabb dokumentumokban legyen hivatkozás Európa keresztény értékeire, sõt magára Istenre. Az EU történetében új szakasz kezdetét jelentõ 1992-es maastrichti szerzõdés elõtt sok vita folyt errõl a kérdésrõl, ám végül az egyházak és a keresztény hagyományok nem kerültek be a szövegbe - mint ahogy hiányzott említésük a szintén kulcsfontosságú (mert a kibõvítést lehetõvé tevõ) 2000-es nizzai szerzõdéssel egyidejûleg elfogadott Alapvetõ Jogok Chartájából is. Az ellenzõk táborát Franciaország vezeti (ahol nagyon határozottan értelmezik az állam és az egyház elválasztását), ám több más tagország is ellenzi a kereszténység említését az EU-dokumentumokban: a másik fõ érv az, hogy ez automatikusan kirekesztõ lenne minden más vallással szemben.
Mostanában viszont egyre többen emelik fel hangjukat a másik oldalról is: köztük vannak az egyházak (2002. decemberében Németország mindkét nagy egyháza, a római katolikus és az evangélikus is sürgette, hogy az európai alkotmányban szerepeljen Isten, mert az európai értékek alakulását alapvetõen befolyásolta a keresztény vallás), de fontos politikai erõk is támogatják ezt a törekvést. Ide tartozik az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciója és nemrégiben Szájer József fideszes képviselõ, az Országgyûlés alelnöke is kezdeményezte, hogy az EU alaptörvénye tegyen említést a kereszténységrõl, az Európát összetartó hitbéli hagyományról, illetve Istenrõl.
http://www.mkdsz.hu/n34/szazak.htm
EURÓPAI ALKOTMÁNY
Százak levele a keresztény örökség megjelenítéséért
Száz európai közéleti személyiség levélben fordult az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltõ Olaszország miniszterelnökéhez és az Apostoli Szentszékhez, kérve, hogy az EU jövendõ alkotmányának preambulumában közvetlen hivatkozás történjen Istenre és az európai keresztény örökségre.