Hitler és Sztálin vezette diktatúra az 1930-as években Németországban és a Szovjetunióban
A diktatúra erõszakon alapuló, politikai jogokat semmibe vevõ uralom. Németországban Hitler volt a vezetõ, a Szovjetunióban pedig Lenin után Sztálin vette át a vezetõ szerepet. Hitler egypártrendszert kezdett kialakítani, amit úgy kezdett el, hogy eltávolította az ellenséges pártokat. Elõször, kezdetben a kommunistákat iktatta ki, majd következtek a különbözõ szakszervezetek, a szociáldemokrata pártok végül a polgári-és keresztény pártok. Majd folyamatosan kialakította a párt ellenzéket. Ennek az ellenzéknek az volt a lényege, hogy a rájuk veszélyt jelentõ vezetõket kiiktatták, hogy ne hogy fellépjenek ellenük. Hitler az SA-t, a náci párt rohamosztagát távolította el. Sztálin a Szovjetunióban pedig meggyilkolta a vezetõket pl.: Trockijt, Zinovjevet és Buharint.1934-ben Hitler felvette a Führer (=vezér) nevet. Ekkor már köztársasági elnök és kancellár is volt. Megfélemlítõ erõszakot, vagyis terrort vezetett be az országban. Munkatáborokat hozott létre, létrehozott egy elit alakulatot az SS-t. Ebben az idõben nagyon elterjedtek a zsidóüldözések, ezért egy politikai rendõrséget a Gestapo-t hozta létre. Ezután következett a gazdaság helyreállítása . Létrehozott egy Négyéves tervet amivel inkább a közlekedést és a hadiipart fejlesztette. Közmunkákat szervezett pl.: autópálya építési programot. Ezek közül a leghíresebb volt a Tennessee-terv. Ennek során a Tennessee folyón 21 hatalmas víztározót hoztak létre valamint erõmûveket is. Így olcsó áramhoz tudtak jutni. Így Németország a világ 2. legerõsebb ipari állama lett. Az életszínvonal így is alacsony maradt, de a munkanélküliség megszûnt. A Szovjetunióban Sztálin kidolgozta ebben az idõben a tervgazdálkodást, ami hasonló volt, mint a Négyéves terv. Ez a tervgazdálkodás 5 évig tartott. Ebben a tervben erõs volt az iparosítás és inkább a nehézipart és a hadiipart fejlesztették, a könnyûipart hanyagolták. A mezõgazdaságban már nem volt olyan egyszerû minden. Gyorsütemû erõszakos kollektivizálást vezettek be, termelõszövetkezeteket hoztak létre ilyen pl.: a kolhoz és a szovhoz. Közben pedig bevezették a kuláktalanítást, ami a gazdag parasztság kiírtása volt. Ennek következményeként a mezõgazdasági termelés visszaesett és éhínség következett be az országban. 1933-ban Németország kilépett a Népszövetségbõl. Ezután pedig visszakerült hozzájuk a Saar vidék 1935-ben népszavazás útján. A légierõt felállították, ebbõl lehetett fõleg arra következtetni, hogy hadba akarnak lépni. Késõbb bevezették az általános hadkötelezettséget, majd a Rajna vidéket remilitarizálták és a Locarnói szerzõdést eltörölték. Az utóbbi 3 cselekedet megsértette a versaillesi békeszerzõdést. Ezekre a lépésekre a nyugati államok nem reagáltak semmit. A Szovjetunió teljesen máshogy intézkedett ezekben az ügyekben. A 20-as években még jelentéktelen országnak számított majd egy idõ után úgy a 20-as évek vége felé már jelentõsebb országgá vált. A Szovjetúnió 1922-ben jött létre és rá pár évre már egy jelentõs, kemény diktatúra által irányított állammá vált. Sztálin egy kõszívû ember volt aki senkinek sem kegyelmezett. Mindenkinek csak dicsõíteni lehetett. Kialakított egy személyi kultuszt. Ez abból állt . hogyha egy gyûlésen meghallották Sztálin nevét fel kellett állni az embereknek és tapsolniuk kellett. Elrendelték, hogy minden intézményben (iskolákban, hivatalokban és különbözõ épületekben) a falon ott kellett, hogy lógjon Sztálin képe. Érdekességnek számított, hogy minden festményén ott állt Lenin mellett, pedig jól tudjuk, hogy nem igazán kedvelték egymást. Hasonlóság volt a 2 ország között, hogy a Németországban létrehozott Gestapo nagyon hasonlított a Szovjetunióban létrejött GPU-hoz(= politikai rendõrség).
Ennek alapján rájöttünk, hogy e két terrorral vezetett államban nagyon sok változás ment végbe ezekben az idõkben