A diktatúra erõszakon alapuló, politikai jogokat semmibe vevõ uralom.
Sztálin és Hitler is evvel a bánásmóddal akarta kivívni államának a legjobbat.
Hitler és Sztálin között rengetek hasonlóságot, illetve ellentétet tudunk felfedezni még. Elsõsorban mindketten nagyon kegyetlenek voltak, és rengetek embert, öltek meg. Az is közös bennük hogy egyikük sem abból az országból származott, amit késõbb vezetett. Hitler Ausztriából, míg Sztálin Grúziából származott. Hatalomra jutásukat követõen az országban több változtatást vezettek be annak érdekében, hogy a leghatalmasabb, legerõsebb államok közé tartozhassanak.
A kezdetek, Irányítás, diktatúra:
A világháború után Hitler megpróbálta rávenni a választókat, hogy az NSDAP (=nemet nemzetiszocialista munkáspárt) –t válasszák. Ehhez különbözõ kiutakat kínáltak. A sok kecsegtetõ kínálat mellé azonban valami kegyetlen is tartozott. Az antiszemitizmus. Hitler gyûlölte a zsidókat és azok kiirtására törekedett. A zsidók begyûjtéséhez munkatáborokat létesített. Ezekben a munkatáborokban kezdetben nem volt olyan nagy kegyetlenség mint késõbb.
Hitler egypártrendszert kezdett kialakítani pályafutása elején. Elõször eltávolította az ellenséges pártokat. Elõször, a kommunistákat iktatta ki, majd következtek a különbözõ szakszervezetek, a szociáldemokrata pártok végül a polgári-és keresztény pártok. Aztán belekezdett a pártellenzékek megölésébe is.
Sztálin a Szovjetunióban, pedig meggyilkolta a munkásellenzék vezetõitt pl.: Trockijt, Zinovjevet és Buharint. Majd 1922-ben a SZKD fõtitkárává válik.
Hitler 1934-ben megkapta a Führer rangot. Ezt azért kapta, mert egyszemélyben lett köztársasági elnök és kancellár. Ekkor már köztársasági elnök és kancellár is volt egyben. Terrort vezetett be az országban. Munkatáborok létrehozása mellett, létrehozott egy elit alakulatot, az SS-t. Ebben az idõben nagyon elterjedtek a zsidóüldözések, mivel Hitler kiadta, hogy a zsidókat gyûlölni kell, mert csak veszélyt fenyegetnek a Náci Németországra. Ezután következett a gazdaság helyreállítása. Létrehozott egy Négyéves tervet amivel inkább a közlekedést és a hadiipart fejlesztette. Közmunkákat szervezett pl.: autópálya építési programot. Hirtelen Németország a ipara nagyot fejlõdött . Az életszínvonal így is alacsony maradt ugyan, de a munkanélküliség szerencsére megszûnt.
A Szovjetunióban kidolgozták a tervgazdálkodást, ami hasonlított, a Négyéves tervre. Ez volt az 5 éves terv. A terv lényege az volt, hogy a különbözõ iparágakat fejlesszék. Így sokat fejlõdött a hadiipar és a nehézipar. A mezõgazdaságra kevesebb hangsúlyt fektettek. Gyorsütemû erõszakos kollektivizálást vezettek be, termelõszövetkezeteket hoztak létre, ilyen például a TSZ (= kolhoz és szovhoz). Közben, pedig bevezették a kuláktalanítást (= gazdag parasztság kiirtása). Ennek következményeként a mezõgazdasági termelés visszaesett és éhínség tört ki az országban.
1933-ban Németország kilépett a Népszövetségbõl. Ezután pedig visszakerült hozzájuk a Saar-vidék 1935-ben. Felállítottak egy légi hadsereget is, hatalmuk erõsítésére. Késõbb bevezették az általános hadkötelezettséget, majd a Rajna vidéket remilitarizálták. Locarno-i szerzõdést felbontották. Ezekkel az intézkedésekkel megszegték a Versailles-i békeszerzõdést.
a végéhez semmi 5letem sincs. egyszerûen nemtom befejezni, nemtom átírni, de azért még szenvedek rejta egy kicsit. :
A Szovjetunióban Sztálin teljesen más megoldásokhoz folyamodott. A Szovjetúnió 1922-ben jött létre és rá pár évre már egy jelentõs, kemény diktatúra által irányított állammá vált. Sztálin egy kõszívû ember volt, aki senkinek sem kegyelmezett. Mindenkinek csak dicsõíteni lehetett. Sztálinnak személyi kultusza volt: például a neve hallatán tapsolni kellett, és mindenkinek tisztelnie kellett õt. Hasonlóság volt a 2 ország között, hogy a Németországban létrehozott Gestapo nagyon hasonlított a Szovjetunióban létrejött GPU-hoz(= politikai rendõrség).