felvázoltam magamban egy lehetséges államformát, arra az esetre, ha az egyik királypuccs sikerült volna, ebben a rendszerben két államelnök lett volna eredetileg, aztán majd bonyolódik, tehát lett volna Horthy és utódai (választásal vagy örökléssel), a kormányzók, akik az államelnök "polgári" feladatkörét látták volna el, és lett volna a mindenkori király (Habsburg), aki meg az "arisztokratikus" részét kapta volna, tárgyalás útján ez így lefektettethetett(?) volna, aztán késõbb persze nagy-Magyarország kezdene keletkezni a kicsibõl, mégpedig a király tekintélyét felhasználva és Apponyi népszavazásos rendszerével lehetett volna felállítani a határokat Trianonban, aztán a leszakadt területekkel elõbb utóbb, történelmi alapú szövetségre lehetett volna lépni, mely szövetség "elnöke" a mindenkori uralkodó lenne, tényleges irányítása viszont teljesen képviseleti demokrata modellû, még a "kormánya" is.
Na kb. ennyi, amit össze tudtam most hirtelen álmosan írni.
Valahogy az a benyomásom, hogy még mostanság is vhogy sokkal jobb "morális" helyzetben vannak azok az országok, amik történelmiek és monarchiák, mégha alkotmányosak is.
A kérdés: mi lenne, ha? Mi történt volna, ha?
A másik kérdés már bonyolultabb, mi lett volna, ha a bolsevikok nem ölik le a cári családot, és mondjuk Németország is alkotmányos monarchia maradt volna, meg a többiek, tehát a történelmi monarchiák megmaradnak monarchiának?