A gazdasággal az a probléma, hogy Mátyás után lecsökkentek az ország bevételei. Mátyás a nagy bevételeit nagy adókkal érte el, amiket II. Ulászló megválasztásakor kapásból eltöröltek az országgyűlésen. Ennek ellenére volt a hogy a pénzt beszedték a nemesek...
A zsoldos sereg fenntartása nagyon sokba kerül, egyébként maga Mátyás se mindig tudta őket kifizetni, de ez nem feltétlenül gond, hiszen a zsoldosait olyan területeken tartotta, ahol volt mit zsákmányolni, ha késett a fizetség. De Mátyás után a zsoldos sereg is széthullot.
Újat felállítani meg: hát egyrészt kevés a pénz, másrészt olyan helyen kellet volna őket bevetni, -az ország déli részén- ahol zsákmányolni se van nagyon mit. A dolog nem működött volna.
Viszont, az is igaz, hogy Mátyás óriási adói se működtek volna hosszútávon. Ha túl magasak az adók, az hosszútávon káros a gazdaságnak. Nem tud fejlődni. Ha meg alacsonyak az adók, nincs elég bevétel. A megoldás az, ha az ország gazdasága fejlődik, erősödik, de ez lassú és hosszú folyamat, nem megy csettintésre.
Persze, nem lehet megfeledkezni arról hogy Mátyás után hiába is próbáltak rendkívüli adókat kivetni, pénzt szerezni egy hadseregre, ezt rendszerint a nemesek miatt megbukott.
A másik dolog a hadszervezet, a 15-16. században az európai hadszervezet nem volt megfelelő ellenfél az oszmánokkal szemben. A 17. századra, pláne a második felére, fordult a kocka.
Egyszerűen Európában nem voltak , vagy alig akadtak profi hivatásos katonák. Hiába tud jól vívni vagy lovagolni egy magyar vitéz, ami párviadalban biztos jó, de a másik oldalon profi katonán vannak. Alakzatban fegyelmezetten, higgadtan , parancsszóra harcolnak.
Na most, a Habsburgok a törökkel szembeni hadikiadásokat nem a magyar adókból finanszírozták, vagyis persze abból is, de magyar bevételek nem lettek volna elegek, jó sok pénzt kellet áldozniuk a törökkel szembeni harcra és a kiűzésre.
Meg még egy dolog. II. Ulászló, II. Lajos is több országnak volt királya. Ámde, ez a perszonáluniú nem jelenti azt hogy több ország haderejét fordíthatja gond nélkül a magyar határ védelmére.
Elősször is, más országokban is nehézság volt, a nem megfelelő hadsereg hiánya, aztán a pénz és tőke hiány.
Aztán ,mondjuk ha tegyük fel a cseh nemesek nem mindegyike érezte fontosnak azt hogy katonákat ,és pénzt áldozzon Lajos magyarországi birtokaira. Ez egyébként is jellemző a laza perszonáluniós megoldásra.
Fordítva is igaz a dolog, magyar királyként a magyar csapatokat magyar ügyért vetheti be.
Persze, egy erős kezű, nagy hatalmú uralkodó esetében nem így lett volna, de II. Lajos nem volt, és nem is lehetett erőskezű, ráadásul minden országában a nemesek, a rendek erősen szembe mentek olykor a királyi akarattal. Szóval, csak cseh részről segédcsapatokra lehetett max. számítani.
Ellenben a Habsburgok, mondjuk 1683ban Lipót esete más , központosításra, egységes birodalomra, abszolutizmusra törekedett, ami nyilván sérti az egyes rész-országai önérzetét, de háború esetén ütőképesebb, nagyobb hadsereget tud mozgósítani.