Napkirály idejében már valóban háttérbe szorult a föld kérdés (bár azért még mindig jelentős).
A föld alapja volt a hatalomnak. Főleg a korai időkben (1000-1300-ig) Mi más szolgált volt elég jövedelemmel? Mire lehet kivetni adót? Kereskedelem, vámok stb? Azért az nem volt elég jelentős, főleg nálunk nem.
Én nem úgy tudom, hogy egy jobbágy ennyiféle adót fizetett volna. Fizette a 10-edet, a föld urának (aki vagy nemes, vagy maga a király) és a 9-edet az egyháznak. Tehát, ha nemesi földön dolgozott, akkor nem fizetett a királynak adót, most ilyen rendkívüli adóktól eltekintve, ami később jött be. Ebben az időben igen is jelentősége volt a nemesi és királyi földek arányának.
szerk: Tehát a király persze pénz formályában szedte be az adót (régen inkább természetben). De ezt valamivel ki is kellett termelnie az adózónak, ez pedig legnagyobb részt a föld volt.
Én úgy tudom a királynak a saját földjeiből volt jövedelme, vámszedésből, vagy egyéb monopóliumokból pl: sóbánya, aranybánya, ha éppen el nem adta ezt a jogot valaki másnak.