De ügye XIV Lajos, már nem középkori. Nem ismerem túl részletesen, mondjuk a Napkirály adózási rendszerét, de amennyire tudom, egyrészt a közvetlen adókat még vissza is vette, de a közvetett adókat növelte. Például a vámokat.
Tehát az abszolutista uralkodó már nem a földbirtokai után jut leginkább jövedelemhez, hanem állami szinten. Állami adó az volt nálunk is, füstaadó, kapuadó, ügyebár. Illetve a vámok, sóadó, kereskedők megadóztatása. De persze mindez csak akkor működik ha az országban van jelentős pénzforgalom és virágzó gazdaság: más esetben nincs igazán kit ügye megadóztatni.
És igen, nagyon lényeges dolog, hogy a hatalom kikerült a korábbi nemesi réteg kezéből. Korábban sok nemes mint előjogként kapott hivatalt, földet, stb. Az abszolutizmusban a hivatalnokok a királytól kapnak fizetést, -már nem az számít, hogy hány faluja van valakinek- csak a király révén emelkedhetnek fel, vagy bukhatnak el. A középkorban ezzel szemben, egy nagyhatalmú birtokos, akinek van 100 faluja meg 5 vára, akkor is nagyhatalmú maradt, ha épp nem szerette a király( ha csak ki nem végeztette, de ez ritkább)
A másik dolog a hadsereg.
Pontosan így van, korábban a nemesek adták a hadsereg lényegét. Ezután, tőlük független, csak a királyhoz hű hadsereg lett.
Egyébként, ezt ritkán szokták mondani, de az abszolutizmus kialakulásához, a gazdasági fejlődés, és haditechnikai fejlődés is hozzájárult. Utóbbinál arról van szó, mondjuk az Árpádkorban, ha egy földesúr szembeszáll a királlyal, elég bajos a lázadó földesurat kiszedni a várából. Mégha a királynak nagyobb a serege is.
Ám az abszolutizmus időszakára, a modern hadseregeknek egy nemesi vár se állhat ellen. Nagy erejű ágyúk vannak, tüzérség, amit eleve csak a király tud megfizetni, és nincs az a gazdag nemes, aki ellentudna szegülni.
Viszont, az abszolutizmus se fenntartható sokáig, előbb-uóbb mégis csak figyelembe kellet venni a rendeket, Mondjuk ha az abszolutista uralkodó kifogy a pénzből, vagy olyan háborúba keveredik, hasonló dolgok. Franciáknál is csak XVI Lajosig volt fenntartható.
Angoloknál igazán nem is volt abszolutizmus. Bár a jó öreg VIII Henrik elég vaskézzel uralkodott. Nálunk Magyarországon meg, hát néhány rövid időszaktól eltekintve nem igazán.
Szerintem érdekes kérdés, hogy nálunk miért nem épült ki abszolutista rendszer tartósan. Mária Terézia és II. József felvilágosult abszolutizmusa nem volt hosszú életű.
Én azt mondanám a magyar nemességnek túl nagy hatalma volt, túl sokan voltak, és a magyar gazdaság hát nem volt olyan modern mint a francia(merkantilizmus, manufaktúrák) amire az abszolutista rendszer alapulhatott volna.