Gratulálok. Ezzel a hozzászólásoddal egyértelmûen GYILKOSNAK neveztél minden olyan embert, aki életében akár egy bulit csinál.
Akkor mondok én is valamit. Az a diák aki mondjuk túl van az összes vizsgán és szeretne kikapcsolódni, de nem teheti, mert a szomszédok tiltják, sajna el fog halálozni a túlzott stressztõl, amit nem adhat le, de az is lehet, hogy brutálisan végez önmagával. Akkor a szegény csecsemõ, akinek a szomszédok betapasztják a száját, mert a sírásától nem tudnak aludni és így ugyebár már az életük forog kockán. De ettõl szegény baba bekrepál vagy örökre szellemi fogyatékos marad. És a munkából hazatérõ munkás sem térhet be a kocsmába egy pofa sörre és nem ordibálhat a meccs közben, mert még a végén lesittelik gyilkosságért.
És azok az emberek, akik ezt nem engedi, mert nekik úgy kényelmes nem ÖNZÕ F@SZOK?
Maradjunk annyiban (és lásd be te is) hogy az imént eléggé szélsõségesen álltál a dologhoz, én ennek most leírtam a másik oldalát, de gondolom így már te is látod, hogy mekkora baromság. Én tolerálom mások (nem mindennapos) buliját, toleráljanak engem is, ha épp születésnapom van vagy mittomén. Ha bulit tartok nem csavarom maxra a hangerõt, tudom hol a határ, de azért persze, hogy hangos, hisz ez a lényege. Nem fogunk a lépcsõházban ordibálva ugrálni és petárdákat durroktatni, csupán nevetgélünk, táncolunk a zenére és jól érezzük magunkat. Azt hiszem ez egy teljesen természetes emberi viselkedés. Ha mások kultúrált keretek között jól érzik magukat, nem fogom elrontani az örömüket. Ha én mondjuk kúltúrált keretek között bulit csinálok, azt nyílván nem vizsgaidõszakban teszem, ha meg mondjuk mégis akkor, akkor tekintettel vagyok másokra, meg is kérdezem õket elõtte. Tudom, nem rám gondoltál, mondtad is, hogy akinek nem inge ne vegye magára, de akkor is elég morbid volt amit az imént írtál.