sry h csak most írok, elfelejtettem kicsit ezt a topicot :)
naszóval: akár hiszed, akár nem, egy õsi C64-en kívül (az is kb 10 évvel ezelõtt csak nem sok játék erejéig) semmi közöm nem volt konzolokhoz a psp elõtt. ps2-t láttam néha haveroknál, ps1-et is láttam talán 2szer, ennyi. És persze gameboy-al játszogattam még annakidején, az is egy baráté volt csak és néha kölcsönadta, volt hogy hetekre. (pokémon-al is játszottam amúgy gameboy-on:) )
szóval kb ennyi volt a konzolos múltam, amikor megláttam egy újságban 2004 közepén egy képet a psp-rõl és egybõl megszerettem, arról a 2 db képrõl róla, ami ott volt. ráadásul azt írták, hogy mindez nem lesz drágább 30-40ezer ft-nak megfelelõ japán jennél és év végén jelenik meg, ami szintén hihetetlenül hangzott. ha ennél drágább is volt valamivel (250 dollár-japánban persze tényleg olyan olcsó volt, mint írták-itt meg persze mégdrágább lett volna, de azt már nem vártam meg, mire itt is megjelenik), tényleg megjelent 2005 elején usa-ban és tényleg azt tudta amit írtak róla és annyiért. szóval belevetettem magam, és a mai napig nem bántam meg, és mialatt egyre durvább címek jöttek/jönnek rá, egyre kevésbé bántam/bánom, hogy ezt vettem (majdnem 3 éve megvan már amúgy).
psp-re alapvetõen tényleg más típusú játékok vannak, mint ds-re. viszont a psp-t azért is szeretem, mert azon kívül, hogy azért szerencsére egyre több és egyre jobb igazi cím jön rá, minden probléma nélkül tudok rajta bármilyen ps1 játékot futtatni, ezenkívül szinte az összes régebbi konzolt (NES,SNES,GBA,N64) képes emulálni. az más kérdés, hogy még a legjobb psp címekre is épphogy van idõm (így is torlódnak azok a játékok, amikkel még muszáj játszanom:) ), így akár Chrono Cross-ozhatok, Mario 64-ezhetek, vagy GTA1-el, Mortal Kombat 2-vel is játszhatok, ha kedvem tartja :)
több olyannal találkoztam egyébként, akik a ds-re esküsznek és olyanokkal is, akik mind2-t birtokolják és mégis inkább a ds tetszik nekik. szerintem a ds-el is meg tudnék barátkozni, vszínûleg azt sem bántam volna meg, ha annakidején azt veszem. csak még szintén rájátszott a psp-re, hogy milyen multimédiás képességekkel bír, ezek is fontosak voltak számomra. nem csak úgy vettem meg, mint hordozható konzolt, hanem inkább mint egy hordozható számítógépet, aminek persze elsõsorban a játék a feladata, viszont tudok rajta zenét hallgatni, képeket nézegetni, filmet/videót nézni tényleg élvezhetõen jó minõségben, zenét hallgatni, internetezni, ha éppen arra van kedvem és persze a homebrew fejlesztõknek hála ma már rengeteg dolgot tudok rajta csinálni a youtube videónézéstõl a távirányítóként való használaton át a vnc-s pc irányításig mindent.
tegnap végignyomtam másodszorra a Patapon demóját, eszméletlen az a játék :)
a neveddel kapcsolatban: magamtól nem volt tippem, a google segítségével egy PHM Pegasus nevû C64 klasszikust találtam, nemtom, hogy mennyire talált de így persze ha talált is, nem volt teljesen tiszta a játék :)