A tegnapi döntõ nagy vesztese egyértelmûen Agárdi Szilvia és Pál Dénes. A zsûri azt a felettébb undorító módszert választotta, hogy esélyt sem adva nekik, nem juttatták be õket a top 4-be (noha jól tudták, hogy a rajongótáboruk hatalmas, a daluk tökéletes és abszolút szívhez szóló).
Kállay-Saundersnek nem volt keresnivalója a döntõben: ilyen tingli-tangli számmal kb. a hollandok vagy a németek szoktak próbálkozni és annak rendje s módja szerint hasalnak is vele.
Radics Gigi dala és hangja abszolút nyertes volt a bejutottak között, bár kétségtelen, hogy az elmúlt napok álbotránya (még mindig nem hasonlít a román versenyzõ dalára) és a zsûri múltkori tanácsa ("ne hadonássz a karjaiddal" - szegény most végig maga mellett tartotta) nem használt neki (a tv2-s promóról már ne is beszéljünk).
A titkos favorit ByeAlex mindezeket figyelembe véve megérdemelten gyõzött. A dala bár meglehetõsen egyszerû, épp ebben van az ereje: baromi jó a magányos nõi vokál és a szimpla gitárkíséret. A dal tényleg bemászik az ember fülébe és tele van lélekkel (egyébként szerintem éppen ezért nem kéne lefordítani angolra).
Ha valamivel, akkor ezzel a dallal komoly esélyünk van arra, hogy elõkelõ helyezést érjen el Magyarország az Eurovízión.
(emlékezzünk Wolf Katira, aki abszolút favorit volt, szuper dal, tökéletes elõadás és mégis elhasalt, mert elindult a politikai gõzhenger).
Az Euróvízióra nem szokványos(an jó) dal kell. Hajrá ByeAlex! :)