Azon lepõdtem meg leginkább, hogy minden "szakértõ" a tavalyi svéd nyertesre hajazó dinamikusabb, vocal-trance szerû (direkt nem europop-ot írok, ahogy az amerikaiak definiálnak mindent, ami innen származik és nem tudják hová tenni :)) dalok elõretörését jósolta és ehhez képest túlnyomóan lassabb (sõt számos hagyományos San Remo-i hangulatot idézõ dal is) számok szerepeltek.
A román tiszta Vásáry André szimulátor volt, abszolút meglepõ volt, hogy egy ilyen bennmaradhatott. Persze el kell ismerni a faszi énektudását, de ez a fajta férfiszoprán (ha lehet így nevezni) számomra (és szerintem sokak számára) annyira komikus, hogy egyszerûen nem lehet komolyan venni. Ahhoz persze, hogy igazán nevetni tudjak rajta, meg nem elég jó :)