Hát, ha kell egy áramlástanos gépészmérnök segítsége, akkor keress meg. Ha kell kiszámolom, milyen szivattyút, csövet, szerelvényeket érdemes beépíteni, aztán már csak a pénztárca szab határt. ;)
Ha van kút és nem kell kifúrni, vagy kiásni az nem rossz. A fúrt kúthoz mindenképp érdemes kútfúró szakembert keresni és nem árt a helyi önkormányzatnál óvatosan megkérdezni, lehet-e effélét csinálni... (A szüleimnek a kert öntözéshez csináltam ásott kútból vizet a kertig kinyomó kis csõhálózatot, mindenféle extrák nélkül (tehát ha kell víz, szivattyú bekapcs és dõl a víz a kertben), semmi tartály, meg idõzítés, meg nemtommi. Ott náluk az Alföldön az önkormányzat emberei nyilvántartanak minden házi kutat, sõt legutóbb GPS-el is kimérték a pontos helyüket - de minek?)
Azt sem árt megnézetni egy vizes laborban, hogy mekkora nitrát/nitrit/foszfát/szilikát, nemtommi tartalma van a víznek. Ha ugyanis csecsemõk, vagy kisebb gyerekek olyan vízzel öntözött növényeket esznek, amelyekben feldúsulhatnak ezek az anyagok, az õ anyagcseréjük nemigen fogja ezeket szeretni. Ásott és ritkábban vételezett kutakból egy mikrobiológiai vizsgálat sem lenne rossz, mielõtt egy jót kortyolva a jéghideg és tisztának tûnõ kútvízbõl térdig f..ssa magát az ember (hogy a kutyáról ne is beszéljünk).
És még rengeteg dolog van, ami szóba jöhet - de a legegyszerûbb fúrni egy lyukat két vízzáró réteg közé, belevágni egy búvárszivattyút és jól kiszivattyúzni, ha már nem iszapos, akkor meg naponta járatni egy kicsit, amíg tiszta vizet szállít... ;)