Ma van pont egy hete, hogy megmûtöttek. A mûtétre egyáltalán nem emlékszem, hiszen altattak :D 5 mp. alatt kiütöttek, nagyon hihetetlen... de igaz! :O
Én 4 éjszakát töltöttem a kórházban, de csak arra való tekintettel, hogy apa és anya is dolgozik, és nem maradhattam egyedül otthon, mert bármikor történhet bevérzés, és kórházban 1000x nagyobb biztonságban vagyok.
Múlt hét pénteken jöttem haza, tegnapig még nagyon fájt a torkom, de erõt vettem magamon és napi két fájdalomcsillapítóról egyre szoktam át. És épp ma reggel vettem észre magamon, hogy f. csillapító nélkül is enyhült a torok fájdalmam :) Ma még nem vettem be, és sztem már nem is fog kelleni.
Azoknak, akik még mûtét elõtt vannak, annyit mondhatok, most már saját tapasztalatok alapján is, hogy az elsõ nap után minden jobb! :)
Én amúgy a 4. nap nyertem vissza régi életkedvemet attól függetlenül, hogy fájt a torkom becsületesen :S De hamar hozzászoktam, hogy fáj, és úgy kezeltem, mintha csak egy erõsebb torokgyulladás lenne - mert annál jobban nem is fáj az egész. A kajálásba pedig bele lehet jönni, egyre többet tudtam enni a napok múlásával. Az "egyre több" nem jelenti azt, hogy sok. Most is még keveset eszek, mert egyszerûen nincs étvágyam, és még azért a nyelés is nehéz.
Alapból vékony testalkatú vagyok, a doki azt mondta, hogy a mûtét után lehet, hogy könnyebb lesz hízni, ha már nem lesznek meg a manduláim - én mindenesetre ezen leszek :)
Na sziasztok! Örülök hogy (hamarosan) túl vagyok rajta! :D A neheze már rég meg volt.