Visszavárnak az álmokba
Rég volt, egy régi kor...
Emlékszem rá bármikor.
Az emlék sosem mostoha,
Bár nem jártam én ott soha.
Legendákból hallottam,
Könyvekbõl tanultam,
Hogy volt egykor egy régi nép,
Erõs, bátor, álomszép.
Szél hátán szállok tova,
Innen messze máshova,
Réges-régi dicsõ korba,
Visszavárnak az álmokba.
Szél hátán szállok tova,
Innen messze máshova,
Réges-régi dicsõ korba,
Visszavárnak az álmokba.
Versekbõl csodáltam,
Jelenben a múltat láttam,
Énekbõl hallottam,
Zászlaját feltartottam.
Õ szent régi nevében,
Hõsök, mint fûszál a réten,
Ezerszám a mesékben,
A történelem tengerében.
Szél hátán szállok tova,
Innen messze máshova,
Réges-régi dicsõ korba,
Visszavárnak az álmokba.
Szél hátán szállok tova,
Innen messze máshova,
Réges-régi dicsõ korba,
Visszavárnak az álmokba.
Mátyás nevében
A Holló jegyében.
Hej, Rákóczi népe,
Hej-hej, kurucok, elõre!
Dobó nagy álma,
Eger büszke vára.
Kinizsi vad haragja,
Tinódi, az álmok hangja,
Attila, isten ostora,
Legyõzni senki nem tudta.
Kárpátok völgyei vártak,
Hol az álmok nyugalomra találtak.
Ott szunnyadnak régen
az álmok együtt vélem.
Szél hátán szállok tova,
Innen messze máshova,
Réges-régi dicsõ korba,
Visszavárnak az álmokba.
Szél hátán szállok tova,
Innen messze máshova,
Réges-régi dicsõ korba,
Visszavárnak az álmokba.