"A Lonqisquama ugyanis 220 millió éves – azaz 70 millió évvel idõsebb, mint az Archaeopteryx –, ennek ellenére tökéletes madár."
Ezt vajon honnan szedhették (vagy netán szándékos hazugság, az olvasó úgyse olvas utána)? A Longisquama egy gyík-szerû hüllõ volt, amelynek primitív tollazata volt a hátán, jelenlegi elmélet szerint ez teljesen függetlenül alakult ki, nincs köze a madarakhoz. A felfedezõk publikáltak egy olyan rekonstrukciót is elvileg, amelyben a közönséges repülõgáma mintájára rakták össze a tollazatát, ami elvileg lehetõvé tenné a siklást/ernyõzést, de ez nem bizonyult helyesnek (arról, hogy rendesen repülni tudott volna, szó sincs, tehát köze sincs a tökéletes madárhoz semilyen téren.
" Amit pedig Haeckel az emberi embrió „kopoltyújaként” ábrázolt, az valójában az ember középsõ fülcsatornájának, a paratiroid mirigyeknek, illetve a csecsemõmirigynek a kezdeménye."
Az emberi embrión megtalálhatók azok a nyílások, amelyekbõl a halaknál kopoltyú lesz. Az embernél viszont az elsõ kivételével a többi eltûnik, az elsõbõl lesz az, amit a cikk ír. Haeckelrõl meg nemrég volt szó, olvasd vissza, ha érdekel.
"Például a vakbél vagy a farokcsont évek óta ilyen „elsorvadt szervnek” számít. Az utóbbi évek tudományos kutatásai azonban megállapították, hogy ezek a szervek igenis fontos szerepet játszanak."
A féregnyúlvány más emlõsöknél, ahol megtalálható (majmok és erszényeseknél elvileg) a cellulóz emésztésében vesz részt, az embereknél viszont nem, ezért gondolták, hogy ez is egy fölöslegessé vált de még el nem tûnt szervrõl van szó, ami ráadásul nagyon beteg is lehet. Jelenleg feltételezés, hogy az immunrendszer mûködésében játszhat szerepet, de nem tisztázott (ráadásul elég sok embernek ki kell venni, és nem nagyon köthetõ semmilyen betegség). Szóval lehet, hogy van szerepe, de azért azt nem árt érteni, hogy ez nem csak egy ilyen hasraütött ál-evolúciós érv, hanem van alapja, és egyértelmûen még nem lett megcáfolva.
A többire nem nagyon látom értelmét reagáln, mert adódik önmagukból, hogy bullshit.