Darwin korában tudományos körökben szinte kötelezõ volt az anyagelvû szemlélet. Darwin, aki szintén materialista szemléletû volt, feltete magában a kérdést: hogy-hogy ilyen sokféle faj van, hogyan alakultak ki, mik lehettek az õslények, most miért nem élnek ?
De azt nem szabad elfelejteni, h D. nem ismerte a DNS, RNS molekulákat, a tudomány még most sem ismeri teljesen az egysejtû "mûködését" (gondolok itt a sokat emlegetett sejt-motorra, különféle szálítószalag rendszerekrõl stb).
Darwin ezekre a dolgokra materialista szemléletû magyarázatot akart találni és talált is.
Kijelentette, h léteztek egyszerûbb szerkezetû állatok, majd véletlen mutációkkal, a környezet változásával egyre jobban szelektálódtak, egyre bonyolultabb felépítésûek jöttek létre. Az evolúciós folyamat aztán létrehozta az embert, az értelemmel rendelkezõ lényt.
Persze a pontos folyamatot nem tudta megfigyelni ( ma sem lehet) így csak találgatásokra hagyatkozott. "Valahogyan" ez a szó igen gyakran szerepel a mûvében.
Megjósolta, h találni fognak nagyon sok átmeneti fajt az eljövendõ korban.
Darwin nem ismerte ( persze nem is ismerhette) a közel 2 millió állatfajt, azoknak viselkedését, kölcsönös egymásra hatását, táplálékláncok kialakulását.
Hiányos ismerete alapján kijelentette, h az emlõsök a legfejlettebbek, mert az ember is ebbe az rendbe* tartozik.
Most akkor mégegyszer tekintsük át nagy vonalakban, mi is nyert bizonyítást elméletébõl.
A sejtet mikroszkóppal látták, de homogénnek gondolták a belsejét. Aztán az elketronmikroszkóp ezt megcáfolta. Egy sejten belül is nagyon magas szintû szervezett tevékenység folyik. Igen, ez a tovább már nem csökkenthetõ bonyolultság. Ennek a berendezésnek lépésrõl-lépésre való kialakulása teljesen értelmetlen, véletlen "összeállása" a valószínûségszámítás szerint egyenlõ a 0-val.
Az élõlények csak akkor tudnak szaporodni, ha sikeresen összekapcsolódik a férfi és nõi csírasejt. Ez csak akkor sikerül, ha a két DNS-RNS lánc egymásba tud kapcsolódni. Ha mutáció történik, annyira megsérül a DNS, h már nem képes kapcsolódni a nem mutálódott DNShez, így a mutánsunk nem tudja átörökíteni megváltozott tulajdonságait. Csak akkor, ha pontosan ugyanolyan mutációval egyszerre több hím és nõi egyed születik, és ezt a változást tovább tudják örökíteni utódaikra. A tudomány próbált mesterségesen létrehozni szaporodóképes mutánsokat, de a mesterségesen elõidézett mutáció a következõ generációban megsemmisült a DNS hibajavító módszere miatt.
Az ember a maga tudatos beavatkozásával egy fajon belül a formák és színek nagy "választékát" hozta létre, de alapjában egy fajt sem tudott megváltoztatni, csak a faj rendelkezésére álló keretek között tud mozogni. Pl szarvasmarhából nem lett húsevõ ragadozó..
Igen, találtak nagyon sok hasonló csontvázú állatot. De az átmeneti fajtáknak azt a szinte végtelen sokféleségét (ami D. elméletét bizonyítaná,) abszolút nem találták meg a mai napig sem.
A földtani korok meghatározása is csak körülbelüli saccolás. Nagyvonalúan 1-2 millió év ide-oda nem számít... hacsak nem akkor, amikor pontosan meg kellene mondani, h az adott élõlény vajon mikor is élt? A ( feltételezett) elõdje után vagy elõtte?? Ilyenkor persze mindig éppen úgy alakul az idõrendiség, h az a tudománynak megfeleljen.
Mert amikor a kõszénben találnak egy mozsarat ( kõbõl és még a gömb alkú mozsártörõ is benne volt)akkor mi is a tudomány válasza?
Hamisítvány, odasüllyedt stb. De hogy azt mondja, 100 millió évvel ezelõtt emberek éltek a Földön? Abszurdum. Kategorikusan ki van zárva.
Meg amikor a megkövesedett tûzhányó hamuban megmaradt egy normál emberi lábnyom és mellette párhuzamosan kilométer hosszan egy dino lábnyom? A hamu korát azért pontosabban meg lehet határozni, igaz itt is van 1-2 % szórás..
A tudományban még rentgeteg megválaszolatlan kérdés van.
Sokáig azt hitték, h az életjelenségeket az elektromosság hozza létre.
Valamilyen szinten igazuk is volt. Hiszen mérhetõek bioáramok. Ám mégsem ettõl élõ a szervezet. H mitõl él valami azt a mai napig sem tudja 1 mat. szemléletû ember sem.
Amíg ilyen alapvetõ dologgal nincs tisztában a tudomány, (addig szigorúan tudományos értelemben) nem jelenthetne ki kategorikusan semmit sem. Legalábbis mindenki számára érthetõen el kellene magyarázni, h ez csak elmélet melynek bizonyítását az ismert tudomány keretein belül jelenleg nem lehet elvégezni.