a párom iskolákban, munkahelyeken körül volt véve mindig pasikkal, és innen vannak ismeretségek.. annyira még nem ismerem hogy tudjam hogyan kezeli ezeket, nem láttam még ilyen helyzetben..
az érintkezés alatt azt értem , hogy mondjuk ismerek lányokat aki beszéd közben megérintik néha a másikat.. az intim az félreérthetõ mert nem taperolásra gondolok.. én mondjuk kevésbé vagyok érintgetõs, én nem "osztogatom" ezt csak úgy, de valószínû én vagyok visszafogottabb és kicsit merevebb ezen a téren..
az meg örök kérdés számomra hoyg mi a "normális".. mármint azt írod hogy nem keres új fiú barátokat.. de ez nem feltétlenül azon múlik hogy keresi, hanem az életben vannak találkozások és kialakulhatnak baráti, haveri kapcsolatok.. és ok nem kell összenõni a párunkkal és teret kell hagyni meg minden és hagyni hogy a barátaival is töltsön idõt, de azt sosem tudom jól eldönteni hogy hol érezheti azt az ember jogosan, hogy ez túl van egy határon, és hol van az hogy csak a saját "félelmeim", defektem az ami "beszól"?