1. Az árapály, amit a Föld forgása táplál, és ami lassan lassul (még jó sokáig). Ennek nagyságrendje 10^19-20 Joule/ év.
2. A Föld mélyének a hõárama.
Magyarországon ez átlagosan ~0,05 W/m^2, vagyis négyzetkilométerenként 50 kW/km^2, éves szinten ~450 MW/évkm^2, ~45000 m3/év/km2 földgáz. Helyenként pld. Somogyban ez nagyobb is lehet.
Magyarországra vonatkoztatva ez évi 4,5*10^9 m3 földgáz, ami a hazai igénynek csak ~30%-a. Ne feledd el, ~15 Mrd m3/év földgáz fogy, egy leropbbant ipar mellett! Vagyis az összes igényt egyenletesen nem fedezné ma sem. Ha persze kizsákmányoljuk, hõszivattyúkkal például túlhûtjük, akkor fedezhetné, egy ideig az egészet is.
Hasonló, jobb vagy rosszabb arány van bárhol, Izlandon pld. nagyon jó az arány.
Azonban a tengerekbe érkezõ hõ csak a vizet melegíti.
A földhõ tehát általában nem használható közvetlenül energetikai célra, csak kivételes helyeken.
Ugyanakkor bárhol használható hõtárolásra.
Például, ha nyáron hûtesz, hõt viszel a talajba, amit télen elvonsz belõle. Így nem zsákmányolod ki a földhõt annyira.
Mert amit télen elveszel, azt nyáron visszatáplálod.
A geotermikus szondák azok, amelyeket csak 100-200 m-ig mélyitenek, és amelyekbõl egyenként 4-8 kW hõ vehetõ ki óránként hõszivattyúval. Ami nem kevés, elég lehet egy jól szigetelt házikó fûtéséhez. Nyáron, mikor hûtesz, a hõt visszavezetheted.
A hõszivattyú, amivel ez elérhetõ, lehet villamos, vagy hõbázisú. De valamilyen arányú primer energiaforrás is kell mind a kettõhöz. A földhõ se adja ingyen magát.
Vannak más problémák is.
A 100 oC tartomány pld. csak 1500-2000 m mélyen érhetõ el. A rétegvizek ugyan melegek, de tartalmaznak oldott anyagokat, amiket vissza kell sajtolni, hogy a környezetet ne szennyezzék.
Vagyis a geotermikus energia önmagában szerintem hosszutávon nem old meg minden problémát, csak helyenként.