Én szeretek racionálisan élni, és úgy gondolom ha már tervezhetem az életem akár egy apró részét is akkor azt teszem. Ezért gondolok a jövõre is, gondolok arra, hogy esetleg a párom mondjuk másodikként jobban örülne egy másik nemû gyermeknek. Mindkettõnk életében pozitívumként jelenne meg a gyermek tervezése. Van rokonom, ahol három lány született zsinórban, pedig fiút szerettek volna. Valahol lelkük mélyén nem teljesen boldogok, mégha ez nem is szignifikáns.
A képzelt beszélgetés pedig teljesen irracionális, hiszen a szülõk nagy valószínûséggel nem kötnék a gyerekük orrára, hogy ha ily módon születnének.