Természetesen éppen amit te állítasz ebben a gondolatkísérletben ugyanúgy lehet, h nem igaz, hiszen az anyagról is sokáig azt gondolták, hogy mindig találni fogunk arra módot, hogyan lehet mind kisebb és kisebb részekre "felvágni", miközben nem változnak a kapott darabok anyagjellemzõi, aztán mégis beleütköztünk az atomi méretû részecskékbe...
Elképzelhetõ, hogy az idõ is e két lehetõség között van: nem folytonosan telõ és folytonosan telõ jellemzõje a valóságunknak. Ha a hétköznapok durva idõskálájával nézünk rá, akkor mondhatjuk, hogy igen, egymás utáni események között határozott idõtartam telik el: egy év "évrõl-évre" ugyanaz a 365.2422 nap és egy nap ugyanaz a 86400 másodperc.
Ellenben lehet olyan finom idõskála, ahol egy periodikus jelenség adott valószínûséggel történt még csak meg, mivel az idõrészecskék között van olyan, amelyek állapota már megváltozott és van, amelyeké még nem. Ezek olyan jelenségek, amelyek valamilyen valószínûséggel vannak éppen megtörténve.
Ez is egy kritikus szófordulat ekkor, hogy "éppen megtörténve", mivel az "éppen", az "adott pillanatban" fogalma is ugyanilyen valószínûségi fogalommá válik: Ilyen finomságú idõfelbontásnál egy ébresztõóra adott valószínûséggel éri el a beállított idõpillanat értéket és maga az ébresztés is adott valószínûséggel kezdõdik el. (Kicsit rossz a példa, sorry...)