> persze lehet hinni pl a darwin elméletben , személy szerint nem hiszek benne
Tovabb olvasva az irasodat az jon le, hogy nem is ismered a darwini modellt.
> nade ezt lehet végtelen ideig visszavezetni, viszont önmagában a tojás rakás és a szaporodási folyamat akkora dns változást igényel ami véletlen mutácioval nem jöhet létre
Mert miert nem? Eljossz hozzank az egyetemre, mutatok neked egy olyan szamitogepes modellt ahol lepesrol lepesre gyonyoruen vegigkovetheted, hogy a veletlenek halmozodasaval es koztes kivalasztodassal valosagos csodak jonnek letre.
Van egy osegyed amely viszonylag primitiv szenhidratok oldatabol alakult ki. (most nem fogom elmagyarazni, hogyan jonnek letre maguktol molekulak a termeszetben, mert felesleges) Ebben az oldatban egyes molekulak kozott kemiai reakciok alakulnak ki, uj anyagok jonnek letre, regiek szunnek meg. Ugyanez elmondhato a kornyezeteben levo szenhidratokrol is, mert veluk is kepes lesz reakcioba lepni, klaszterbe rendezodni. Ha ezek kozul a (n^m darab) oldatok kozul csupan egyetlen egy rendezodik olyan klaszterbe amely a kornyezetbe kerulo szenhidratokat is kepes mar lebontani, akkor beszelhetunk egy kezdetleges anyagcsererol. Van a mi kis molekula halmazunk amelyik a kornyezetebe kerulo szenhidratokkal reakcioba lep, szetbontja oket, netan ujraegyesiti es uj random szenhidratok jonnek letre. Megyunk tovabb, van a mi kis kivalasztott szenhidrat klaszterunk ami szedegeti ossze a kornyezeteben levo szenhidratokat. Valamelyiket kepes szetbontani, valamelyiket pedig nem. De lesznek olyan szenhidratok is amelyek hozzatapadnak es bovul a klaszter. Aztan elobb-utobb eljutunk ahhoz a pontig amikor pont olyan anyagba fut bele ami gyokeresen valtoztat ezen a klaszteren. Akar az is lehet, hogy szetbontja, megsemmisiti. De lesznek olyan klaszterek is amelyek mennek tovabb ezen a szakaszon, szedegetik fel a kornyezetukben levo anyagokat. Ezekbol egyes anyagok beepulnek a klaszterbe, mas anyagok pedik elhagyjak. Na, van mar egy halom kulonallo szenhidrat csoportunk amelyek egysegbe rendezodve, mindegyike kulonbozofele keppen ragal a kornyezetere. Mindegyik kulonbozofele anyagokkal kulonbozo dolgokat muvel. Am mi van akkor, ha valamelyiknek a mukodese ugy modosul a hosszu ido alatt felvett anyagok miatt, hogy az altala kibocsatott random vegyulet majdnem ugyanolyan kepessegekkel bir, mint sajat maga? Ugyanugy kepes lesz felvenni anyagokat, ugyanugy kepes lesz kibocsatani anyagokat. Ez lesz az elso olyan jelenseg amit sejtosztodasnak nevezunk es innettol mar batran nevezhetjuk a szobanforgo molekulaklasztereket sejteknek, vagy a mi ertelmezesunk szerint mar eletnek.
Megyunk tovabb. Van a sejtunk ami tovabb szedegeti fel a kornyezete kerulo anyagokat. Mar kepes onmagahoz hasonlo oldatokat letrehozni, amelyek lehet, hogy kepesek lesznek ugyanugy reprodukalni onmagukat, de az is lehet, hogy nem. Azok amelyek tovabbra is kepesek lesznek erre azokkal foglalkozunk tovabb, amelyek nem, azokat pedig elfelejtjuk. Jonnek letre az ujabb es ujabb sejtek, anyagot vesznek fel vagy dobnak el olykor pedig osztodnak. Azok amelyek nem az osbol, hanem valamely utodbol osztodnak, akar egeszen mas tulajdonsagokkal is rendelkezhetnek mint az eredeti ossejt. Ezek kozt is lesz olyan amelyik kepes lesz tovabbra is ezekkel az alapveto tulajdonsagokkal mukodni, lesz olyan amelyik nem (ez kihal) es lesz olyan amelyek a felvett anyagok miatt vagy akar az osztodas pontatlansagabol fakadoan uj jellemzoket vehetnek fel. De azok amelyek ezzel a ket alapveto tulajonsaggal (anyagcsere es reprodukcio) tovabbra is rendelkeznek folyamatosan emesztik fel a kornyezetukben levo anyagokat es bocsatjak ki azokat. Csakhogy most mar ott vannak a szaporulatok is amelyek egymasra is hatast gyakorolhatnak. Lebonthatjak egymast is vagy akar egyuttesen sejthalmazba is rendezodhetnek, netan egymas kozt anyagokat is cserelhetnek. Lesznek olyanok amelyek az utod sejtjeiket eldobjak es lesznek olyanok is amelyek beepitik a sejthalmazba azokat. Lesznek olyan eldobott sejtek amelyek elpusztulnak a tobbi nelkul, de lesznek olyanok is amelyek mas sejtekkel rendezodnek egysegbe.
Na, remelem igy mar ertheto lesz a lenyeg. Ha nem, akkor megyek tovabb vagy valaszolok arra amit nem ertessz.
Ja es hogy mindez hogyan tudott odaig eljutni, hogy "intelligens" ember lett belole? Hat sokszaz millio evig zajlo folyamat. Ennyi ido sokmindenre elegendo, eleg ha belegondolsz, hogy a foldreszek evente atlagosan kb. 2cm-t haladnak amit a mi kis paranyi eletunkkel eszre sem veszunk - ugyanakkor pontosan merheto -, viszont 100 millio ev alatt ez 2000km, kb. mint Skocia meg Magyarorszag.