Mit is írtam? Azt, hogy Arafat megkapta a maga nagy esélyét Camp Davidben. Megkapta az esélyét, hogy létrehozhasson egy független, általa irányított Palesztin államot. Nem élt vele, úgy vélte ennél többet is kiharcolhat politikai eszközökkel. Nem vált be a trükközés, az eseményeket 2000 után egyre kevésbé irányította, és a belsõ Palesztin ellentétek miatt végül esélye sem maradt, hogy meghatározhassa Palesztina jövõjét.
Ezt egyetlen épeszû állam sem fogadta volna el, hogy a megszálló hatalom megtartja az ENSZ által sem elismert hódítását, gyakorlatilag semmilyen változtatást nem hozott volna a jelenlegi helyzethez képest. Lett volna egy palesztin állam, papíron, a megszállók meg röhögnek a markukba hogy bármikor katonai erõvel benyomulhatnak.
Lett volna egy Palesztin állam, amelyet nemzetközileg elismernek, amely bebizonyíthatja, hogy életképes, hogy a késõbbiekben további politikai megoldásokat találjon.
Ehelyett most mi is van? Van egy önmagát marcangoló Palesztin nemzet, amely két, kvázi saját fennhatóságú területtel bír(t), de nincs központi, mûködõképes kormánya, és Izrael így kvázi jogosan léphet fel a Palesztin területekrõl támadó Hamasszal szemben, hiszen nincs olyan Palesztin politikai erõ, amellyel bármilyen komolyabb politikai tárgyalást eszközölhetne. Magyarul Izrael katonai erõvel fogja megoldani a problémáját, mert megvan hozzá az ereje. A világ felhördül, és elítél, de nem mer békefenntartókat küldeni, mert azt már megtapasztalták az 1980-as években, hogy ez nem mûködik eme területen.
Szóval õszintén nem tudom milyen "nagy esély"-rõl beszélsz - hacsak arra nem gondolsz hogy Arafatnak ajánlottak egy még Trianonnál is rosszabb feltételrendszert.. Épeszû politikustól nem várható el, hogy lemondjon a nemzetközi jog által is neki ítélt területekrõl, a népe alapvetõ jogairól, és tényleges szuverenitás helyett valami papírállamot szentesítsen meg ki tudja hány évre.
Ennyire azért nem volt reménytelenül rossz ajánlat. Utólag Arafat is elismerte, hogy el kellett volna fogadnia. Azért nem tette, mert úgy vélte, ha simán "elfogadja" az elsõ verziót, és nem akar többet, akkor gyengének fogják tartani, és ez a Hamasz malmára hajtja a vizet. Úgy, ahogy a kudarc is az õ malmukra hajtotta.
Ha elfogadja, legalább egy esélye lett volna, hogy létrehozhasson egy mûködõképes államot (bár személy szerint kétségeim vannak afelõl, hogy lehetséges lenne mûködõképes, önálló Palesztin államot létrehozni). Jelen helyzetben mi lesz? Tovább folytatódik a belsõ ellentét, plusz az Izraeli katonai válaszcsapás a Hamasz és hasonló szervezetek terrortámadásaira. Tényleg elõrelépés, harcoljunk tovább, sose adjuk fel. Igaz, hogy így sose lesz béke, de majd elmondják a Hamasz és a többi szélsõséges csoport emberei, hogy nem hódolnak be senkinek, legyen bármilyen élhetetlen, vérengzõs is a vidék. Tényleg, ez kell a Palesztin népnek?
Ha igen, akkor megérdemlik...
De szerintem sem a Palesztinoknak, sem az Izraelieknek nem érdekük, hogy folytatódjon a vérengzés. A szélsõségesnek. Nekik érdekük. Mindkét oldalon...