Elõször is: jelenleg a régióban egyetlen arab ország van, amely katonailag egyáltalán hozzászólhat Izraelhez. Egyiptom. Írtam róla lent. A másik esélyes ország Törökország, de õk ugye sem nem arabok, ráadásul nem is foglalkoznak Izraelel, megvan a maguk baja. Gyakorlatilag Izrael akár az összes arab állam kombinált haderejével harcba bocsátkozhat, és esélyes arra, hogy egy ilyen háborúból gyõztesként kerüljön ki. Tehát a nukleáris fegyver bevetése inkább teoretikus lehetõség, mint gyakorlati veszély. Az Izraeli nukleáris fegyverprogram abból az idõszakból származott, amikor még tényleg félnie kellett a szomszédaitól. Ma már csak egy elrettentõ eszköz, ha valami miatt mégis olyan helyzetbe kerül, hogy az ország létét valóban veszély fenyegetné, akkor ott van a kezében.
Jelenleg két ország van, amelyik nyiltan Izrael ellenes a régióban, az egyik a Szíria, a másik Irán. Mindkettõ fõvárosa, és fõbb katonai támaszpontjai ellen hatékonyan be tudja vetni a nukleáris fegyvereit, ha azok olyan volumenû támadást intéznének, amire a hagyományos hadereje nem lenne képes válaszolni.
Ha Izrael bevetné a nukleáris fegyvereit, arra csakis nyomós indokkal kerülne sor. Márpedig ilyen indok esetén való nukleáris csapásmérés nem valószinû, hogy komoly nemzetközi elítélésben részesülne. Mindenki roppant mód sajnálná, elítélné, de úgy kb. ennyiben megállna a nagy krokodilkönny csorgatás.
Irán helyzete sokkal összetettebb ennél. Irán gazdasága nincs túl jó bõrben, tavaly konkrétan olyan krizis állt elõ az országban, hogy nem volt elég üzemanyag. A kõolajban gazdag ország ugyanis nem rendelkezik említésre méltó kõolajfeldolgozó háttérrel. Konkrétan a feldolgozott üzemanyagot (benzin, gázolaj, kerozin, egyébb olajszármazékok) külföldrõl vásárolja. A fûtéshez használt gázt szintén (emiatt vannak most nagy sz@rban, mert kisebb viták miatt nem kapnak elég gázt, és a nagy hideg miatt megugró fogyasztást nem tudják kompenzálni...). Irán jelenleg kétségesetten próbál kilábalni a meglehetõsen kényes helyzetbõl. Hiába van pénze, azt a nem megfelelõ gazdasága és számtalan egyébb probléma (katonai kiadások, korrupció, magas szociális kiadások, stb.) miatt mégsem képes rendesen kezelni. Erre jönnek rá a belpolitikai problémák, ugyanis az iráni fiatalság szerepet szeretne a hatalomban, amit a régi vágású vezetõk meg nem akarnak. A világpiac nem csak attól tart, hogy Irán és az USA összebalhézik, hanem attól is, hogy Irán adott esetben egy konfliktushelyzetben összeomolhat, márpedig akárhogy is, Irán komoly olajkitermelõ ország, ha kiesik a szállítása, akkor azt nem lehet honnan pótolni.
Az USA nem nyal éppenséggel csontig Iránnak. Sõt. Ugyan odáig már eljutott a Bush adminisztráció, hogy nem akarják az atomfegyverkezés miatt agyonostorozni, és talán Irán megússza, hogy Izrael lebombázza a nukleáris létesítményeit (Izrael ezt már megtette Irak esetében, amikor 1981-ben lebombázta a csaknem kész Osirak reaktort). De ugyebár pont tegnap pár csónak nyiltan zaklatta a Hormuzi-szoroson áthaladó amerikai hadihajókat. Namost ilyen szintuációban az is kész csoda, hogy az amerikai hadihajók nem nyitottak tüzet egybõl, másfelõl érdekes kérdés, mert a videó tanulsága szerint nem látni a csónakokon katonai jelzéseket, és az elsõ iráni reakciók szerint a videó koholmány, mivel az iráni haditengerészet nem hajtott végre ilyen akciót. Egy másik topicban végigrágták a lehetõségeket. A jelek arra utalhatnak, hogy esetleg egy vallási fegyveres csoport lehet esetleg a háttérben, amelyiknek érdekében állhat egy Iráni-USA katonai konfrontáció. Az ok egyszerû, Irán számára tényleg nincs semmi haszna annak, ha nyiltan provokálnak egy amerikai konvojt, az amerikaiak sem nyernek most sokat azzal, ha megpróbálják Iránt bemocskolni (kisebb Bush elnök per pillanat az Izraelieket és a Palesztinokat akarja összeborolnáli, számára nem szerencsés, ha egy Irán-ügy miatt ott kellene hagyni azt a tárgyalóasztalt...), ellenben az Izrael-ellenes fegyveres csoportoknak elõnyös lehet egy ilyen provokáció, hiszen ha tényleg berobban úgymond a helyzet, akkor Bush kénytelen lesz otthagyni a palesztinokat, errõl pedig már lent írtam. Végül pedig: ha tényleg robbanóanyag lett volna azokon a csónakokon, és tényleg fel akarták volna robbantani az amerikai hajókat, akkor egybõl nekik kellett volna menniük, nem pedig körözni körülöttük.