sokáig bíztam abban, hogy elég ha csak egyvalakiben megtalálom mindazt a szépet amire szükségem van...aztán rájöttem, hogy abba az egyvalakibe is csak beleláttam mindent.ígyhát kicsit megálltam, és félbehagyva mindazt amit eddig az élet értelmének gondoltam, körülnéztem...
és aztán így ahogy lassan körülnézek és végre látok is, egyre többször veszem észre, ahogy az emberek arca megrándul miközben mosolyognak...