Koszonom a nagyon kulturalt es szabatos valaszodat, amiben kifejted, hogy vegeredmenyben en nem latok annal tovabb mint amit a "suliban" tanitanak vagy ami a hivatalos propaganda. Nem hiszem hogy ennek kifejezesenek barmi koze lenne a vitankhoz, ugyhogy errol en most csak ennyit irnek.
Engem meg lehet gyozni azzal, ha leirod a konkret velemenyed a dolgokrol. Amit eddig leirtal, az szimplan nem hogy meggyozo nem volt, de kitunik - ahogy arra minden valaszomban megprobalok ramutatni - hogy elmesz alapveto ok okozati osszefuggesek mellett, mint peldaul hogy problema lenyege nem az, hogy az allam milyen teruleteken avatkozik be (indit haborut, vet ki adot stb.), hanem hogy ki es hogyan kenyszeriti ki azt, hogy az allam ugy avatkozzon be, ahogy azt manapsag teszi.
Ugy tunik mintha szerinted a mai aktualis kerdesekrol lehetne a konyvekben olvashato elviek szerint beszelni. Ebbol a hozzaallasbol kovetkezik a megoldas is, miszerint ha a vilag valamely szereploje elter a konyvekben olvashato elviektol, akkor az a problema is ennek a szereplonek a megregulazasaval oldhato meg. Ami veszelyesen "egyszeru" szemlelet.
Tehat a mi esetunkben, mikor par nagyobb aktualis problemarol beszelunk, te azt az allaspontot kepviseled, hogy:
1) minden problemaert az allam felelos, mert az olyan helyeken vallal szerepet ahol nem kellene, es olyan helyeken nem vallal, ahol kellene
2) a megoldas az allam kivonasa a gazdasagbol, mert a gazdasag majd minden problemara valaszt ad (lasd Reagan es Thatcher, vagy akar Clinton es Blair...)
3) az allam uj szerepet kap, olyat, amivel biztositja, hogy azon problemak ne fordulhassanak elo ujra amiket az allam okozott a nem megfelelo helyeken torteno beavatkozassal
Remelem nagyjabol jol foglaltam ossze hogy te miben latod a problemat es a megoldast.
Szerintem viszont nem kizarolag gazdasagi problemarol beszelunk, azaz a gazdasag nem minden. (Ez egy oriasi kulonbseg kettonk velemenye kozott.)
Igy pl. nem ertek egyet azzal a nezettel (talan egyetertesz ezzel, talan nem), miszerint a tarsadalomiranyitast szerepet a kapitalizmus at kell hogy vegye. Merthogy ez a hatterben meghuzodo valodi kerdes: milyen legyen a jelenlegi civilizacionk tarsadalomszervezodese? Merthogy nem egyertelmu, hogy demokratikus legyen, ahogy ma mar nem is az, mert egyesek szerint az nem "hatekony".
A XX. szazad arrol szolt, hogy a nyugati tarsadalmakat atalakitottak, es ma mar az emberek magukra kizarolag mint fogyasztokra gondolnak, akik szivesen szolgaljak ki a kapitalizmust, hiszen - hituk szerint - igy juthatnak hozza mindazon javakhoz amelyek majd a boldogulasukat szolgaljak. Ez magaval vonta azt is, hogy a legtobbjuk kiuresedett, egysikuva, egydimenziossa valt. Csak olyan vagyakkal, gondolatokkal rendelkeznek, amik termekek megvasarlasaval, es szolgaltatasok igenybevetelevel elegithetoek ki vagy kapcsolatosak. De a kapitalista tarsadalmi modell szempontjabol ez az embermodell a kivanatos, hiszen egy ilyen ember (velt vagy valos) "igenyei" konnyen kielegithetoek, azaz egy olyan rendszert kapunk ahol a valtozatos tomeg valtozatos igenyeire a gazdasagi elet szereploi megfeleloen kepesek reagalni, a tarsadalmat igy mindig ki tudjak szolgalni, a tarsadalom igy mindig elegedett marad. Vegeredmenyul egy olyan stabil tarsadalmat kapunk, ahol a tarsadalom kontrollalasanak szerepet a gazdasag tolti be, bizonyos velemenyek szerint nagyon is jol.
Ez az elvi hattere annak, hogy a ki es mikent alakitotta at a nyugati tarsadalmakat, valamint a nyugati tarsadalmak vilag-dominanciaja miatt a vilag jelentos reszet is az elmult evszazadban. Ma mar lenyegeben azon orszagokban amiket demokratikusnak nevezunk, gyakorlatilag ez a kapitalista tarsadalomiranyitasi modszer mukodik.
En ezzel az egesszel egyaltalan nem ertek egyet, semmilyen apro reszletvel sem, de most nem ez a tema, ugyhogy nem irom le, hogy ez az egesz rendszer egy micsoda fertõ. Visszakanyarodva az allam szerepehez: Tehat te egy ilyen vilagban, mikor a tarsadalomiranyitas szerepet neha nyiltan neha kevesbe nyiltan a kapitalizmus tolti be, egy problemat akarsz megoldani, es az allam szerepet akarod ujradefinialni ugy, hogy kozben elmesz a mellett a kritikus fontossagu mozzanat mellett, hogy az allam ma mar tarsadalomiranyitasi feladatokat nem tolt be, hanem egyetlen fealdata hogy kiszolgalja a kapitalizmust, ami maga a tarsadalomiranyitasi modell.
Tehat a nagy fajdalmam az, hogy ugy akarod ujradefinialni az allam feladatait annak erdekeben hogy bizonyos problemakat megoldj, hogy kozben a problema valodi okairol bolcsen hallgatsz. Ha nem a problemarol beszelsz, es nem hatarozod meg pontosan hogy mit is akarsz elerni az allami feladatok ujradefinialasaval, akkor az eredmeny eleve ketseges. Ugy nem lehet semmilyen celt elerni, ha nem hatarozod meg a celt pontosan. Remelem ertheto. Nem egyszerusitheted le a kepletet ugy, hogy vegul kulcsfontossagu reszletek is kiesnek, mert egy ilyen egyenletnek a megoldasa nagy valoszinuseggel nem lesz megoldasa az eredeti problemanak, hiaba is hiszel abban, hogy igen.
Eddig szol a konkret reakciom, vagyis annak a lenyegi resze. De gondoltam leirok meg par dolgot:
En azon szoktam toprengeni, hogy vajon tudataban vagyunk-e annak, hogy a jelenleg eldontendo kerdes az, akarunk-e a tarsadalmunk aktiv szereploi lenni, vagy nem? Aktiv szerepleshez gazdasagi es politikai demokracia kell, ahol teljes emberkent eljuk eletunket. Egy olyan rendszerhez viszont jo a kapitalizmus, ahol a még magunk altal se ismert tudatalattink, osztoneink, vágyaink egy bizonyos reszhalmaza kepvisel minket. Ezt a reszhalmazt a rendszer uzemeltetoi hatarozzak meg, felhasznalva tudomanyos es technikai vivmanyokat, egyre hatekonyabban es hatekonyabban. Majd a valódi énünk ezen reszhalmazat ingerekkel bombazva megvalositjak a tarsadalmi kontrollt. Ugy is fogalmazhatunk, hogy a kapitalizmus altal megteremtett virtualis vilagban, a pár kiragadott tulajdonsagunk altal meghatarozott egyfajta "avatar" kepvisel minket. Ezzel egyidoben a valo vilagban a valodi es teljes énünk tovabbra is megmarad, igy egy ilyen vilagban a problemak nagy reszet az okozza, hogy az elit altal kivalasztott tulajdonsag-reszhalmaz mennyire reprezentalja jol a teljes embert. Ha nem reprezentalja megfeleloen, szembetuno lesz a ellentet a valodi én és az avatar kozott, azaz a valo vilag, es a virtualis vilag kozott, es ez konfliktusokat szul. A konfliktusok kezelesere rengeteg eszkozt vet be a rendszer, a pszichologusoktol kezdve a drogokon at a kenyszerito intezkedesekig mindent.
De szerintem maga az elgondolas téves, hogy a tarsadalomnak igy kell szervezodnie. Velemenyem szerint ez az elkepzeles a valtozas, a fejlodes ellen hat, mert tul sok mulik az elit altal megteremtett virtualis vilagon. Sok mulik azon, hogy a valosagbol a virtualis valosagba mi kerul at. Hogy milyen tenyek, es milyen celok, milyen problemak es milyen eredmenyek kerulnek at. Gyakorlatilag az egesz modszer azon a meggyozodesen alapul, hogy muszaj lennie egy interfésznek (virtualis gepnek) a valosag es a tarsadalom kozott, azaz muszaj a tarsadalmat menedzselni, mert magara hagyni nagyon veszelyes. Tobbek kozott ez is taplalja az elit azon meggyozodeset, hogy rajuk szukseg van.
Szerintem a kapitalizmus, mint tarsadalomiranyitasi modell elvei helytelenek, nem adnak valaszt az ember eletenek szamtalan kerdesere, nem kepesek valaszt adni a felmerulo problemakra, nem kepesek az embereket megfeleloen motivalni, ösztönözni, nem kepesek betolteni a "vizio formalas" szerepet, azaz nem kepesek komplex celok kituzesere, es nem kepesek ezen celokhoz tamogatokat gyujteni. Gyakorlatilag a kapitalizmus az a valo vilag egy leegyszerusitesen alapszik, mint annyi mas modell is, es igy csak ideig-oraig es bizonyos feltetelek mellett mukodokepes, es csak bizonyos emberek igenyeit tudja kielegiteni.
Mas gazdasagi, es mas politikai modell kell. Politikai modellnek szerintem jo a demokracia (nem a megvalosult, hanem az elvi), gazdasagi modellekrol sokat nem tudok, de olvastam pl. a PROUT-rol, ami igeretesnek tunik, habar a kapitalizmuson felnott nyugati ember szamara nemely pontja nehezen vagy egyaltalan nem emesztheto meg. Nem allitom hogy ez a kovetendo ut, csak azt, hogy a PROUT altal megfogalmazott _alapelvek_ igeretesek.
De, barmily meglepo, a veled torteno beszelgetesek is igazabol azt a celt szolgaljak, hogy tobb informaciot gyujtsek az egyes gazdasagi es politikai iranyitasi modellekrol. Ugyhogy a tema erdekes, es nagyon sajnalom, hogy erdemi vitat valamiert nem tudok kezdemenyezni. (Lehet hogy az en hibam, bar az is lehet hogy a sajat megkozelitesed felsobbrendusegebe vetett hited allja el az utat.)
Nyilvanvalo hogy sokat olvastal a kerdesrol, olyan dolgokat amiket en nem, de szamomra az is nyilvanvalo, hogy en is sokat foglalkoztam mar a kerdessel, es olyan anyagokon ragtam magam at, amin te lehet hogy nem. Ugyhogy kezelj legyszives ennek megfeleloen. A te vilagodban latszolag nem vagyok partner, de attol meg a problemat lathatom jol, es a problemara adhatok eletkepes valaszokat.
Par tovabbi rovid valasz:
A XX. szazad fegyveres vagy a nelkuli konfliktusainak nagy resze uzleti okokra vezetheto vissza, maskent mondva az elit privilegiumainak megtartasa es tovabbi elojogok szerzese volt a cel. Szamtalan esetben bevallottan, nyiltan a gazdasagi szereplok "keresere" indult az allam haboruba, vagy lendult akcioba. Mas esetekben szinten a gazdasagi szereplok vittek haboruba az orszagot, csak nem kotottek senkinek az orrara. Szinte mindegyik esetben a lakossag szamara kitalaltak valami demagog ideologiai alapu okot is, mint pl. kommunizmus elleni harc, vagy manapsag a terrorizmus elleni harc.
"...de sajnos lehetetlenség megfelelõ mennyiségben elõállítani..."
Ez is nezopont kerdese hogy mit lehet es mit nem lehet megfelelo mennyisegben eloallitani. Raadasul a jelenlegi hianygazdasagi rendszerben meg szep hogy sosem fogsz arrol hallani, hogy valamibol elegseges van. Ennek ellenere "valamiert" a gazdasagi szereplok mindig a tultermelestol felnek.
De ezt mar regota szerettem volna megerteni, es te biztos el tudod magyarazni. Miert van az, hogy a hivatalos propaganda szerint semmibol sincs sose eleg, a gyakorlatban viszont ugyanezek a szereplok nagyon is tartanak a tultermelestol? Mit jelent valojaban a tultermeles egy olyan tarsadalomban, ahol a tarsadalomiranyitas szerepet a gazdasag tolti be? Egy ilyen tarsadalomban a tultermeles azt jelenti, hogy olyan velt igenyek kielegitese forditottunk eroforrasokat, amik nem valos igenyek, es igy nagy valoszinuseggel olyan igenyek kielegitesere meg nem forditottunk, amik valosak voltak. Ez ket szempontbol veszelyes a rendszert uzemelteto elit szamara: ha fennall a tultermeles, akkor ebbol a tarsadalom vagy azt a kovetkeztetest vonja le, hogy a kapitalizmus mar nem akarja kielegiteni az igenyeit, vagy azt vonja le, hogy nem tudja kielegiteni az igenyeit. Mindket esetben nagy az eselye annak, hogy alternativ megoldasok fele kezd el kacsingatni, azaz kilep a szamara megszabott keretek kozul. Hiszen amig igeny mutatkozik az arukra, addig biztos lehet az elit abban, hogy az emberek celjai elsosorban azon javak megszerzesere iranyulnak, amely javak termelese felett az elit rendelkezik. A tultermeles tehat tarsadalmi konfliktusok elojele lehet. Erre, azaz arra hogy a tarsadalom eles fordulatott vett es a kapitalizmus nem tudta kovetni igy a konfliktus elkerulhetetlenne valt, volt pelda mar a XX. szazad tortenelme soran, pl. a 60-as evekben is.
"Ha viszont politikai módszerekkel dolgozunk azon, hogy biztosítjuk semmi mást nem érünk el, csak távolabb kerülünk tõllük, mert jogot adni egy dolog de a valóságban biztosítani az erõforrásokat rá egy egészen más dolog."
Es te azok taboraba tartozol, akik szerint ha magara hagyjuk a gazdasagot, akkor az a "termeszet torvenyszerusegei" miatt majd minden eroforrast ugy fog beosztani ahogy az mindannyionk szamara a legkedvezobb?
"Az elmúlt században kb. 170 millió ember életébe került az állam intervenciója ennek egy része háborúk miatt de legnagyobb része éhezés miatt amit a gazdaság állami irányítása idézett elõ."
Olyan statisztikad is van, hogy a gazdasag mekkora károkat okozott az elmult szazadban? Vagy maskepp fogalmazva: mekkora károkat okozott az allam a gazdasagi szereplok hathatos kozbenjarasanak eredmenyekent?