1408-ban Luxemburgi Zsigmond egy titkos társaságot alapított, amit Sárkányos Társaságnak, latinul Draconis Societasnak neveztek. A rendbe meghívást kapott Havasalföld akkori vajdája Mircea cel Batrin fejedelem fia, Vlad. A latin draco románul ördögöt is jelent. Így lett Vladból Vlad dracul, a sárkányos Vlad, akit a nép egyszerûen csak Draculnak, vagyis ördögnek hívott. Vlad Dracul hasonló nevû fia 1449-ben került Havasalföld trónjára. Mivel az apja Dracul volt, a nép õneki a Dracula (Draculea) nevet adta, ami ördögfit, vagy ördögfiókát jelent. Emellett mivel a vajda kedvenc elfoglaltsága a karóbahúzás volt, megkapta a Tepes melléknevet is. Kellemes ember volt, hírhedt a kegyetlenségérõl. A mai megítélés szerint gonosz és õrült volt, habár a saját korában nem volt különleges a kegyetlensége. Akkoriban a karó meg a kerékbetörés volt a divat, ma a villamosszék és a méreginjekció. A kor velejárója.
Tehát Vlad Tepes Dracula élõ történelmi személy volt, akibõl egy Bram Stoker nevû ír származású író csinált szörnyeteget. 1890-ben Vámbéry Ádám professzortól merítette az ihletet, aki mesélt neki - többek között - Dracula legendájáról. Stoker az eredeti Draculának csak a nevét tartotta meg, a többit az írói fantáziájára bízta. Így született meg a horror mûfaj Drakula grófja.