Szerintem meg el vagy varázsolva. Napjaink egyik legdivatosabb dolga ilyen nézeteket terjeszteni, hogy a gógyszeripar csak játszik mindenki egészségével, és nem hajlandó jó és mellékhatások nélküli szereket gyártani. Véletlenül nem annak a kókler, sarlatán dr. Lenkeinek a könyvét olvastad? Aki szerint csak vitamint kell zabálni és minden helyrejön? Való igaz, hogy a gyógyszeripar csak ugyanolyan profitorientált iparág mint bármelyik másik. Azonban nem véletlenül tart 10 évig mire piacra dobhatnak egy új hatóanyagú készítményt. Elõtte eléggé szigorú ellenõrzésen és kipróbáláson esik át. Elõször állatokon tesztelik (most jöhetnek az állatvédõk keresztrefeszíteni), ha azon megfelel, kisszámú egészséges önkéntesen tesztelik. Ha ezen a fázison is túljut, akkor következik a kisszámú beteg de szintén önkéntes emberen való kipróbálás. Ha itt sem tapasztalnak olyat amiért nem folytathatja a klinikai kipróbálást a szer, akkor próbálják ki nagyobb betegpopuláción, amely esetben szintén beleegyezõ nyilatkozat szükséges. Itt már több ezer emberrõl beszélünk. Kettõs vak elrendezésben mennek a tesztek, tehát maga a beteg és a kezelõ orvos sem tudja, hogy a kísérleti szert vagy a placebót kapja-e? Így kiküszöbölik, hogy ez befolyásolja a kísérlet kimenetelét.Sok esetben amikor a placebó adása életveszéllyel járhat (magasvérnyomás elleni szereknél ugye nem lehet azt megtenni, hogy nem kezelem a beteget, mert az az életébe kerülhet, nos akkor olyan terápiában részesül, amely akkor a legmegfelelõbbnek tartott és ahhoz viszonyítják az új szer hatékonyságát). Magától értetõdõen mindent dokumentálnak és ellenõriznek ezek a lépések alatt, az emberkísérleteket megkezdés elõtt etikai bizottságok hagyják jóvá. A kísérleti személyek a teszt megkezdése elõtt írásos beleegyezõ nyilatkozatot adnak, hogy részt kívánnak venni benne illetve pontos tájékoztatást kapnak. Bármely tesztalany bármikor szóban, indoklás nélkül kiszállhat a tesztfolyamatból ha úgy gondolja.
Ha mindezen klinikai fázisokon átjut a szer, dobhatják piacra csak. De nincs vége a történetnek ugyanis ekkor kezdõdik a poszt marketing analízis. Mûködik egy mellékhatásbejelentõ rendszer. Akár te is bejelenthetsz akármit, ha úgy érzed olyan mellékhatása van az alkalmazott gyógyszerednek ami nem okés. Háziorvosnál vagy a patikában kell lennie mellékhatásbejelentõ sárga lapnak.Ez a nemzeti gyógyszerhatóságon keresztül ha jól tudom Stockholmba kerül ki, ott összegzik és vizsgálják meg, hogy mi a teendõ egy adott szerrel. Számtalan esetben bebizonyosodott, hogy ki kell vonni az adott készítményt a forgalomból és ezt meg is teszik. Kivonták például a Vioxx nevû szert is, nem fogsz patikában találni.
Mondj egy másik terméket, amelyet ilyen gondosan tesztelnek, majd a piacra dobás után is folyamatosan monitoroznak minõség biztonságosság szempontjából és ha gáz van, akkor kivonják. Szerintem nem fogsz találni. És akkor csak a fejlesztés biztonsági lépéseirõl beszéltem, ugyanilyen szigorú intézkedések vannak a gyártás területén. Miért van mégis mellékhatás? Mert az emberi szervezet sokkal változatosabb, bonyolultabb, minthogy egy hatóanyag mindenkinek egyformán beváljon és ne okozzon semmi mellékhatást. A mai gyógyszerek felfoghatók ilyen szempontból "konfekció"-nak, valakinek kicsit szorítanak valakinek kicsit lötyögnek. De folynak kutatások egyénre szabott hatóanyagok, módszerek után. Addig is nem lehet azt mondani, hogy akkor nem kezelünk semmivel, amíg meg nem leljük a "tökéletes" gyógyszert.