vagy védelemrõl van szó, légköri hadviselésre is alkalmas, és emellett képes arra, hogy az ûrben is ténykedjen szükség esetén. Ha van egy már legyártott eszköz miért kéne újat gyártani, ha a régit is fel lehet használni?
Te most egy légûr vadászról beszélsz? Egy olyan vadászgéprõl, amely képes önerejébõl a világûrbe feljutni?
Ember, tisztában vagy te azzal mit jelent ez? Ahhoz, hogy legyõzd a Föld gravitációját, közel 10km/s deltaV-t kell elérj. SSTO (egy fokozattal a világûrbe) esetén, tehát ha a vadászgépedet nem egy hatalmas rakéta orráráról juttatod a világûrbe, ez jelenleg olyan 1:10 tömegarányt kíván meg. Tehát ha 10 tonna a vadászgép tömege üzemanyag nélkül (a gép üres tömege, a fegyverzet, a pilóta és a létfenntartás is ebben benne van!), akkor 100 tonna üzemanyagot kell vinni, csak, hogy eljusson alacsony Föld körüli pályára (LEO). De ez után snitt, nincs semmi üzemanyag-tartalékod további pályamódosításra. Minden egyes kg, amivel többet akarsz felvinni, legalább 10kg plusz üzemanyagot igényel, a nagyobb tömeg miatt erõsebb szerkezet kell - ördögi kör tehát.
Ha visszafelé megy a dolog, tehát a világûrbõl akarsz a légkörbe belépni, majd vissza, még rosszabb a helyzet. A visszatéréshez továbbra is szükséged van a 10km/s deltaV-re, de viszont ezt a tömeget végig, a belépéskor is magaddal kell cipelned. Tehát úgy kell a légköri vadászgépekkel megküzdened, hogy a vadászgéped üres tömegének 10x-esét is magaddal cipeled üzemanyag formájában. Egy légköri vadászgép sokkal jobb tolóerõ-tömeg aránnyal fog rendelkezni, mivel könnyebb, ezért sokkal kisebb lesz, és ezek miatt jóval mozgékonyabb, jobb manõverezõképességû lesz. Az ûrbõl érkezõ vadászgép ha vissza is akar térni a világûrben, egy féltégla repülési tulajdonságaival rendelkezhet - harci értéke tehát a nulla felé fog közelíteni.
Hiába indítanak el egy torpedót 10.000 km távolságból, ha ez effektív lõtávja pl 1000km, mert 2000km rõl az elhárítórendszernek elég ideje lesz arra, hogy kisüsse a szenzorait. Igen, a vadász szenzorait is kisüthetné és akkor már nem lõne rakétákra, de az ember még mindig képes lehet visszatérni a bázisra.
Mi az, hogy "effektív lõtáv"? A világûrrõl beszélünk. Ha egy rakétát kilõsz, akkor az addig halad, amíg egy gravitációs kút (bolygó, hold, vagy csillag) magához nem vonza. Már leírtam, hogy ha kilõsz a Szaturnusz pályájáról egy rakétát (mondjuk a Szaturnusznak elég nagy a gravitációs ereje, szóval a rakétának kell egy jó 30+ km/s deltaV), akkor az elérheti simán a Földet, de megfelelõ pálya esetén keresztülszelheti az egész Naprendszert is. A világûrben nincs "effektív lõtáv". Van egy DeltaV érték, és a kérdés az, hogy te azt mire használod fel. Gyorsításra? Pályaváltoztatásra? És így tovább.
A rakéta ellen az a vadász elõnye, hogy a célzórendszer sokkal könnyebben téveszti össze az elhárítótestet a vadásszal, mint a csatahajóval.
Összetéveszti? Miért tévesztené össze? Már írtam, hogy az "elhárítótest" csak akkor összetéveszthetõ, ha azonos a hozzávetõleges tömege, és a hõkibocsátása. Magyarul egy vadászgép akkor téveszthetõ össze egy csalival, ha a csali akkora, mint a vadászgép, kb. azonos a tömege és hajtómûvel is rendelkezik - effektíve egy másik vadászgép tehát!
Humán és ergonómiai szempontokat nem értitek.
Milyen humán és ergonómiai szempont kell ahhoz, hogy megértsd a világûrben való mozgás alapjait?
Linkek
Ha elolvastad, és meg is értetted amit ott írtak, akkor azt is tudod, hogy ezek pont azt erõsítik meg, amit én is állítottam eddig.
Tömeggel rendelkezõ test nem képes elérni sem a fény sebességét.
A fotonnak nincs mérhetõ tömege, ezért képes a fény sebességével haladni. Így már talán érthetõbb...
Ha az ellenséges csatahajóra tíz torpedót lehet felrakni, és tizet kilõtt, akkor oda lehet menni. Persze majd támadó szépen visszamegy Földre új torpedóért.
Hogy megy vissza? Ez nem olyan, hogy elmész a Föld-Mars között félúton, majd megfordulsz és hazamész!
Vedd már a fáradtságot, és nézz utána mi az a Hohman-pálya, miként viselkednek az ûrhajók a világûrben, és mi az a DeltaV. Amíg ezeket nem érted meg, nem fogod sose átlátni azt, hogy is zajlana le egy ûrcsata!
. Lézer eléggé kompatibilis, gépágyúba olyan golyót kell rakni, amihez nem kell külsõ oxigén.
Légy olyan kedves magyarázd el, hogy milyen az a "gépágyú golyó", amihez külsõ oxigén kell. Én eddig ilyenrõl nem tudok, pedig elég sokat foglalkoztam különféle lõfegyverekkel, olvastam különféle szakirodalmat, és írtam pár ismeretterjesztõ cikket, meg típusleírást a Haditechnika magazinba.
Én eddig csak olyan gépágyúról tudok, amelynek a hajtótöltetének nincs szüksége külsõ oxigénre. Még a fényjelzõ lövedékek fényjelzõ pirotechnikája is saját oxidánst (általában valamilyen nitrogén-oxidot vagy peroxidot) tartalmaz.
Szumma szummárum: tényként kezelsz dolgokat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. A valós dolgokat nem érted (például ûrbéli mozgás alapjai) és láthatóan nem is akarod megérteni õket. Ha egy kicsit is alázatosabban közelítenéd meg a témát, akkor legalább feltennéd a kérdést, hogy mégis mit nem értesz a leírtakban.
A felvázolt csatahelyzetek terén nem számolsz a keringési pályákkal, nem veszed figyelembe azt, hogy miként mozog egy ûrhajó a világûrben. Még csak azt sem próbálod meg, hogy végiggondold, milyen hajtómûvet is használna az ûrvadászod. Kémiai rakétahajtómûvet? Esetleg egy nukleáris-termikus hajtómûvet, vagy ennek oxigén-utánégetõs változatát? Mennyi üzemanyag kellene a vadászgépre az adott hajtás esetén, hogy legyen X deltaV értéked?
Amíg ilyen dolgokat nem akarsz átlátni, felesleges azon görcsölni, hogy egy railgun eltalálja-e a vadászodat, vagy sem.