Ami a kishajók visszatérését illeti, oké X az odaút, utána csak lassítani kell és hagyni hogy a hordozó utolérje õket, szóval a visszautat közel sem Xnek mondanám. (Az oxigénnek persze ki kell tartania emberes eszköz esetén.A visszatéréshez szükséges energia egy részét a hordozó is sugározhatja talán. )
Oké legyen ionhajtómû a nagyobb utak megtételéhez. A gyors manõverekhez, ha ki kell térni egy rakéta elöl, még el kellhet az általam említett kémiai rakéták segítsége.
"Csak ha irányítattlan lövedékkel lõsz rá. "
" Az aktív védelem esetén sem vaporizálódik semmivé a rakéta. "
Attól függ mekkora energiával tüzelünk rá, kellõ energiával el lehet hamvasztani, illetve a kisebb szilánkok nem tesznek elég kárt egy kellõen fejlett, vastag páncélban.
Az energiafegyverek hatékonysága még klasszisokkal fog nõni, fókuszálás, részecskegyorsítók hatékonysága stb. E téren szerintem még messze nincs elég adatunk.
""Ez így volt már a Gladius és a bõrvért / láncing esetén is, ugyanez él jelenleg egy harckocsira kilõtt páncéltörõ rakétára és a harckocsi passzív (ködgránátvetõk, füstfejlesztés) és aktív (infravörös vakítóreflektorok, elhárító töltetek) védelmére, és ez lesz igaz egy esetleges ûrharc esetére is. "
Azt a kort átugortad, mikor a nehéz lovagi páncél volt a hatékonyabb, mint a nyíl. A franciák azért vesztettek az angol íjászok ellen, mert a lovaik beragadtak a nagy sárban, aztán volt idõ, hogy tényleg annyi nyilat kapjanak, hogy leestek a lovukról, de pl a honfoglaló magyarok, meg mások ellen is eredményes volt a nehézvért.
Aztán valóban megjelentek a puskák, pedig biztos számosan esküdöztek, hogy ez lehetetlenség...
Most ilyen új koncepció pl elektronika elleni ionágyú, részecskefegyver, plazma lehet. Utóbbira küldtem a korábbi gömbvillámos linket, hogy nem elvi lehetetlenség.
" Ahogy már többször leírtam, nagyon nehéz (szerintem lehetettlen) tökéletes álcázást vagy csalit a világûrben prezentálni. Ha a rakéta többféle érzékelõvel (IR, látható fény, passzív és/vagy aktív radar) is el van látva, akkor pedig a zavarás közel lehetettlenség. "
Szerintem meg még nem nincsenek elég fejlett zavarórendszereink, mert nem olyan rég fejlesztették ki a kellõen fejlett célkövetõ rendszereket. Tökéletesség lehet hogy nincs, de kellõ hatékonyság igen.
"Ez az 1970-es évek óta folyamatosan fejlõdõ képességük. Az optikai képalkotás esetén hasonló módszereket használnak arra, hogy az Föld körül keringõ mûholdakat "ne vegyék észre" a Föld-közeli aszteroidák keresésénél. "
Utóbbi példa esetén nem hátrány, hogy nagyjából ismerjük a mûholdak pályáját.
Ami az optikai képalkotást illeti, jelenleg ha el kell olvasni valamit, ami egy bonyolult háttéren van, még mindig az ember a jobb.
Ami meg az optikai érzékelést illeti, attól hogy látok egy legyet, még nem azt jelenti, hogy el is tudom találni irányítatlan lövedékkel legalábbis nem. Én meg továbbra is úgy gondolom, hogy ha még elvi akadálya is lenne a DIRCM hez hasonló berendezések továbbfejlesztésének, hogy több rakéta ellen is jók legyenek akár, jövõben más lesz a helyzet.
Infrazavarás alatt is DIRCMhez hasonló eszközökre gondolok.
A kishajónak a tömegéhez képest van nagyobb felülete, ezért jobban tudja kisugározni a hõt, mint egy óriás, aminek számos nem harci rendszert is kell mûködtetnie.
Egy helyes analógia a kisebb hajók vs közepes hajók szerintem a vadász vs nehézbombázó, azok is azonos közegben mozognak, de ha nincs is légellenállás, akkor is, a kishajó harcra optimalizált rendszer, a fregattnál meg fontos szempont a hosszú távú ûrutazás. Nagy csatahajók meg nagyon jók, de nem tudnak mindenütt ott lenni, hogy pl teherszállító konvojokat is meg tudjanak védeni.