Földi országoknak vannak ûrbázisaik. Egyik bázist támadás fenyegeti. Kell egy eszköz, ami megvédheti bázist, és csapást mérhet ellenséges objektumokra, mûholdakra meg egyebekre.
A Föld körüli eszközökkel az a baj, hogy katonai ûrbázisnak nem sok értelme van. Egy civil bázist meg minek támadnának?
Katonai bázisnak azért nincs értelme, mert miért építsen egy központosított rendszert, amelyet ha kiiktat a másik fél, akkor utána meg is szûnt a világûrbe való katonai ereje?
Az erõforrásokat fektesse inkább "parkolópályán" (a potenciális mûhold célpontok közelében) várakozó vadász-mûholdak tucatjaiba, százaiba. Akár évtizedekig is ott várhatják a bevetési parancsot...
Na már most, ha meg lehet oldani valamit többször használatos kishajókkal és energiafegyverekkel, miért is kéne mindenre nagy hatótávolságú rakétát pazarolni??
Itt a kérdés a megvalósítás megint. Amíg olcsóbb a Föld felszínén készenlétben tartani elfogó-rakéták százait, mint a világûrbe telepíteni egy lézerágyúval felszerelt ûrállomást, addig nincs is értelme az utóbbinak.
Ne feledjük továbbá el, hogy a Föld felett keringõ jármûvek pályája befolyásolja azt, hogy mit érhetnek el. Amíg LEO (ie.: 1000 km alatti) mûholdakról és ûrállomásokról beszélünk, addig a Földi indítás (vagy Földre telepített lézer) sokkal költséghatékonyabb és taktikailag is az, mivel amíg egy ûrállomásnak csak rengeteg üzemanyagot elégetve lehet a pályáját megváltoztatni úgy, hogy reálisan keresztezze egy célpont mûholdét, addig a Földi telepítésnél erre több válasz is létezik, nevezetesen:
1.: A célpont mûhold elõbb-utóbb el fog repülni a lézer / rakéta felett.
2.: Több rakéta / lézer telepíthetõ a Föld felszínére, ezzel nagyobb "területet" lefogva a pályarészekbõl. Nem véletlen például az amerikai haditengerészet SM-3 rendszerének mûhold-vadász alkalmazását feszegetni. A flotta hajóji a világ tengerit járják, ha "akció" lesz, akkor a potenciális célpont mûholdak rövid idõ alatt biztos belekerülnek valamelyik hadihajó lõtávolságába...
Ebbe benne van, hogy hajókra szerelhetõ változatban is gondolkoznak
Ez volt a LaWS lézer. Amit ugye felfüggesztettek. Továbbra is folynak persze lézerfegyver-kísérletek, de ezek rövid távon (5-10 év) nem várhatóak. Addig marad rendszerben a Phalanx 20mm-es gépágyúja, a RAM rendszer rakétái és az Mk.110 fegyverrendszer 57mm-es gépágyúja.
Ember képfeldolgozó képességei még mindig jobbak :
Az összes jelenlegi modern tûzvezetõ rendszer automatizált. Az általad linkelt IRCM rendszeré is. Ahol tized- vagy százodmásodpercek állnak rendelkezésre, ott az embernek csak a tûzparancs kiadása a feladata, a célpontok észlelése, kategorizálása, követése mind számítógép által vezérelt.
Egy mûhold optikájának kiégetéséhez sem kellenek gigawattok.
De legalábbis százas nagyságrendû kilovattok nem ártanak...
Különbözõ védelmi rendszerek Afganisztánban 80%os védettséget adtak Stingerek elöl... és Szarvastehén helikopterekre sokszor oldalról vagy hátulról lõttek.
Jujj. Óriási ugrások az érvrendszerben, teljesen követhetettlenül.
A Stinger esetében túlságosan sok minden függ a körülményektõl. Melyik irányból indították a rakétát, a célpont milyen önvédelmi rendszerekkel rendelkezik, és így tovább. A 80%-os védelmet nem tudom honnan veszed, egy kissé túlságosan is optimista nekem ez az akkori korban létezõ három rendszerre (passzív: a forró kipufogó gázok szétoszlatása, aktív: "diszkólámpa" és a csalik kivetése).
Szerintem nyugodtan el lehet érni egy 90% os védettséget. Úgy már nem olyan jók a rakéták, ha 10esével kell szórni õket... ûrben energia pótolható, rakéta NEM.
Most bolygóközi, de legalábbis Holdközi léptékben gondolkodunk, vagy Föld körül, LEO pályán keringõ célpontokban?
A védettség és találati arány mindig a körülményektõl függ, ahhoz kevés adatot látok, hogy itt már ilyen dolgokról beszélgessünk (én sem véletlenül kerülgettem ezt a téma ezen részét).
Amit én állítottam, az az, hogy egy rakéta komoly elõnnyel rendelkezik: effektív lõtáv, ami egy 100000km+ távolságú ûrharcnál keményen kihasználható.
Bolygóvédelmi, legfeljebb 1000km-es magasságú keringési pályán teljesen mások a körülmények. Itt már elõször arról kell dönteni, hogy a bolygó (hold) felszínérõl vagy a kis magasságban (LEO pályán) keringõ mûholdak, ûrállomások jobbak, hatékonyabbak-e.
. Aláírom ûr embertelen hely, én is elsõ menetben robotokat küldenék más bolygókra... de mi van ha nincs elég robot?
Egy robotot mindig könnyebb és olcsóbb gyártani, mint egy embert szállító ûrhajót. Egy Mars-kutató lander, roverrel, vagyis a bolygó felszínén sertepertélõ robottal együtt is bõven megáll egy millárd USD alatt. A legolcsóbb embert a Marsra juttató program, amit én ismerek legalább két milliárd dollárba fájna...
Majd a lázadók kizárólag szuperintelligens, védett elektronikájú robotokból fognak gazdálkodni??
Itt a kérdés az, hogy mennyi erõforrásba kerül az adott robot megalkotása. Ne feled, hogy legalábbis a számítástechnikában sokszor a fejlettség együtt jár a költségek csökkenésével is.
A távirányítást el lehet vágni irányított rádiózavarással, márpedig jelenleg az is fikció, hogy anélkül képesek lennének jól ellátni összetett feladatokat a drónok.
Az összes "Fire-and-forget" (tüzelj és felejts el) rakéta és robotrepülõgép ilyen. Mit tekintünk összetett feladatnak? Amit egy bombázógép végrehajt, vagyis végigrepül egy útvonalon, ha ellenséges tevékenységet észlel, akkor módosítja azt, ledobja a cél közelében a bombát, majd hazatér? Azt pedig már 2004-ben megcsinálta a Boeing az X-45A-bal. A jelenlegi UCAV-ok is képesek az automata célazonosításra, követésre és leküzdésre, mint az MQ-9B. Az, hogy a távirányítás szükségszerû, az a plusz biztonság miatt kell, egy emberi beavatkozási felület, ha úgy tetszik. De a rendszer maga képes lenne teljesen automatikus mûködésre...
(1, ején írt errõl cikket Szentgyörgyi Zsuzsa. Ebbe benne volt az is, hiába az elmélet még mindig komoly célfelismerési problémákkal küszködnek.)
Apró probléma: egy földi célpont és egy ûrbéli célpont között jelentõs különbség van. Egy harckocsit össze lehet keverni egy kis felbontású infravörös képen egy teherautóval, esetleg. A világûrben viszont az adott zónában tartózkodó ûrhajót nehéz lenne másmivel összekeverni.
Hacsak nem mondjuk a Föld körül keringõ ûrhajóról van szó, és a bolygó körül kering sok száz, sok ezer aktív mûhold még, amelyek akkorák, mint maga a hadihajó...
EMP fegyver
Jajj. Adtam alant egy elég komoly linket. Olvasd el végig. Elég jól leírja mi, miért, hogyan. Az E-bombák problémája a kis hatótávolság, néhány száz méter egy Mk.84 méretû (~925kg) e-bombából. Vagyis ott vagyunk, hogy akkor egy rakétával a célpont közelébe kellene juttatni egy e-bombát...
Drón majd képes lesz olyanokra is, hogy taktikázzon Hold felszínén?
Programozástól függ. Már a jelenlegi hajó elleni robotrepülõgépek, rakéták is képesek arra, hogy a célpont azonosítása alapján lapos támadási profilt, vagy felülrõl való támadási profilt válasszanak.
Addigra viszont szerintem energiafegyverek lõtávjában benne lesz a 100.000 km. Részecskegyorsítóval apró szilárd lövedéket is ki lehet lõni, meg semleges nyalábot is, úgy hogy elektront és iont külön gyorsítják, aztán összeeresztik.
A "semleges" nyaláb lehet neutron. Viszont hogy gyosítasz fel neutront? Elektromagnetikus úton (ie.: részecskegyorsító) ugye sehogy. Ahhoz töltéssel kell rendelkezzen.
Nem lehetettlen a neutron felgyorsítása, csak éppen nagyon nehéz. Ezért szoktak ilyen célra inkább nukleáris neutronforrásokat használni, ahol reakcióból keletkezik gyors neutron. Viszont azt meg irányítani nem lehet...
Ha visszalõnek földiek rakétával, mire az odaér, addigra kishajók eltûnhetnek Hold görbülete mögött. :)
Newtoni fizika: a Hold tömegvonzását felhasználva a rakéta képes lehet szintén a Hold mögé kerülni. Ezt hívják a mûholdaknál "parittya-manõvernek", mert ugye a tömegvonzást kihasználva a relatív sebessége is megnõ. Az legtöbb bolygóközi szonda kihasználja ezt a hatást:
A Voyager 1 és 2 pályája, a Voyager 2 a Jupiterhez közelebb repült el, emiatt szerzett nagyobb relatív sebességet, ami a Szaturnusz (majd a Neptunusz/Uránusz) felé lendítette.
De amúgy a bolygóközi háború logisztikai és politikai képtelenség...
Figyelembe véve, hogy a topic alapvetõen a hadviseléssel, nem pedig a katonapolitikával szeretett volna foglalkozni, azt hiszem, ezzel a kijelentéssel célt tévesztettél.