Azzal, hogy ismered valaminek a távolságát még nem fogod a pálya alakját meghatározni. Minden mozgás valamilyen csillag irányában történik, ezt belátni némi logika elég lenne. Ahhoz, hogy meghatározz egy űrhajó pályát szükség van a pályaelemeinek ismeretére, azzal te nem fogod a "pozícióját" ismerni, hogy láttad.
Másrészt a távcső és detektor nem tud különbséget tenni e-között a két fényforrás között.
Tudod, ezek hullámhosszt érzékelnek, nem azt, hogy van-e energiatermelés vagy nincs.
elég ha 15 wattos energiatakarékos égőre gondolsz, aminek a fényereje egy 100 wattosénak felel meg
Minél távolabb vagy, annál kevesebb foton fog az érzékelődbe (szemedbe) jutni, és mint írtam a teljesítmény nincs arányban a fotonok számával, sem a fényerősséggel.
A VLT egy nagy kísérlet is volt egyben, (amúgy csak mellékesen én voltam ott, pályázat keretében), ami megmutatta a korlátokat is egyeben az optikai interferomtriában, ezért is építenek ma óriástávcsöveket és nem sok aprót amit összekötnek.
Mozgás érzékelése ezért nem lehetséges mert minden mozog a képen (zaj), ez egy NEO égitest és ezek automatikus képek:
Amire én utaltam, az az, hogy több dologtól függ az észlelés, nem egyetlenegy tényezőtől!
Off.: Konkrétan cáfoltam ezeket. De erre rá se ránts, nyugodtan oltsál le mindenféle érv nélkül, azért mert rámutatok a példaképed tévedéseire. Ő sem tévedhetetlen.
Az aszteroidákat meg akkor tudjuk követni, ha többször észleltük (az elmozdulás miatt) kiszámoltuk a pályájukat, ami egy hétbe is beletelik, szerencsére az aszteroidák nincs pályamódosító hajtóművük, általában nagyobbak mint egy űrhajó, vagy ha mégsem. akkor közel vannak és fényesek - ja és még így sem biztos a siker, volt már rá sok példa, hogy másnap nem találtuk meg, így soha nem került meg. És persze soha nem hajszálpontosak ezek a pályaszámítások! Sok km eltérés lehet, ami egy aszteroida esetében nem gond, egy űrhajónál igen. Ennyi.