Természetesen ha az űrhajó startja ismert, mert történetesen valamelyik űrközpontból történik, akkor lehet a pályát követni egy darabig. De természetesen a pálya ismerete itt is csak közelítőleges, mivel több km eltérés lehetséges.
De tegyük fel észlejük, mert pályát módosít, ebből az egy megfigyelésből nem lehet pályát számítani, ahhoz folyamatos, többszöri megfigyelés kelne, erre sokkal alkalmasabb a visszavert sugárzás, vagy rádiójel.
Ez infravörösre is igaz, hiába tér el a környezetétől ha annyira messze van, hogy nem látom, ennek nem a termodinamikához van köze, hanem vagy józan paraszti észhez, vagy ha tudományos közelítem meg akkor az optikához. Utóbbit biztos tudod, hogy a szögelbontás nem végtelen... ennyi.
Nem interferométer nincs, hanem ilyen méretű összekapcsolt hálózat nincs mint a VLBA, ugyanis ezzel példálóztál. Az optikai/infravörös interferometriának korlátai vannak, és mivel egy távoli, igen kicsi hőforrást akarsz észlelni, annak nagyságrendel nagyobbnak kell lennie, mint amire képesek ezek az infravörös interferométerek. Azt hittem érthető amit írok.
Ezek a szoftverek nem csak az elmozdulást nézik, mivel minden mozog a képen, az automatizálás ennél sokkal bonyolultabb dolog, és kissé naiv elképzelés, hogy pusztán a mozgást elég nézni
De ez esetben sem az esetlegesen bekapcsolt hajtóművet követed, hanem visszavert fényt, ami egy idő után nagyon kevés lesz az észleléshez.
A Sentinel nem konkrét célt keres, hanem sok aszteroidából azt amit éppen megtalál. Ezt a kutatás kb. 2,2 évig tart, míg a teljes lefedettséget eléri ("csak") a belső Naprendszerben, és még sok-sok év még az adatok kiértékelése!
A JWST, ATLAS meg nagyon nem kisbolygó észlelésre lettek kitalálva.
Továbbá azt írja, hogy 100 méteres égitestet képes 40 millió km távolságból észrevenni, tehát egy ennél kisebb hőforrást, vagyis űrhajót nem. Nem a watt, teljesítmény számít, a felbontóképesség. Mekkora egy hajtómű szögfelbontása 40 millió km távolságból, és távolabbról?