"sertésinzulint adtak a cukorbetegeknek, nem azt jelenti, hogy az pontosan annyira hatásos, mint az emberi"
ó, mûködik az. csak x %-nál immunreakciót vált ki. ezért próbálnak mindent (interferont, oltóanyagokat, bármit amit belédspricniznek) dns rekombináns technológiával elõállítani (ami viszont marha drága). amúgy nagyanyám még bõven szúrt állati inzulint, pedig még nem láthatta a ferencjóskát (egyszerûsítek: 80as évekig volt állati inzulin, onnantól jöttek az újak).
mondjuk tökmind1: állati-emberi, pisivel-kakival-verejtékkel mind mehet a környezetbe.
nem akarom amúgy elbagatellizálni a cikk témáját, de szerintem vannak fontosabb, károsabb, sürgõsebb dolgok is.
mint az "állatvédõ", aki eteti a kismacskát, mert hát helyes, néz nagy gombszemekkel és meg lehet simogatni - nem számít, hogy felnevel egy feketerigó-gyilkost, pedig utóbbi a védett állat.
vagy a "környezetvédõ", aki reklamál vmi piszlicsáré hülyeség miatt, aztán beül hamburgert zabálni - s ezzel még egy koporsót ver az esõerdõkbe (ahol nem terem marhahús, de ha kivágják, a helyén igen).
egyetértek azzal, hogy vmi utolsó, legkisebb-bajunk-is-nagyobb dolgot felkap a média, azt nagy komolyan mesélgetik egymásnak emberek hogy hûha, a legégetõbbek meg elsikkadnak. fától az erdõt.