Nos, érdekes párosítás. Becsapós, mert a tabella alapján még úgy is tûnhet, hogy a MU az esélyese a találkozónak. A fogadóirodák azért reálisabban szemlélik a helyzetet, és Chelsea-re fizetnek kevesebbet.
Igen sokszor láttuk, hogy egy sokat bénázó, de egyébként hatalmas játékerõt képviselõ csapat- amilyen a Chelsea idén – egy nagy rangadón aztán összeszedi magát, és megdöbbentõen jó teljesítményt nyújtva ledarálja az ellenfelet, hogy aztán az elkerekedett szájú szurkerek joggal kérdezzék, miért nem tudott ez a csapat eddig is így játszani?! Különösen akkor, hogyha az ellenfél egy – az esetek többségében – szarházi teljesítménnyel a tabella élén tanyázó csapat.
Nos, fogalmam sincs, hogy mi a titka a MU- nak. L
Valószínûleg a titka az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, és még egypáran, azaz, hogy a többieknek – úgy tûnik – még ezt a teljesítményt is sikerül valahogyan alulmúlni. Szar játékkal összehozott botlások, és többnyire szar játékkal összehozott gyõzelmek. Egy Rooney nevû csatárzseni, aki, bár jól játszik, nem tudja valahogyan szórni a gólokat, egy Berbatov nevû csatár, aki idõnként szór 4-5 gólt, de amikor egy – viszont baromi fontos – gólt kéne lõni, sokszor nem lehet rá számítani. Egy súlytalan, fásultan, legtöbbször balfaszoskodóan játszó középpálya, amit egy végkimerülés szélén álló fickó visz a hátán.
Kiszenvedett, hajszálon múló gyõzelmek sorozata, egy kezemen meg tudnám számolni, hány olyan MU meccset láthattunk, amikor a klasszikus felállás szerint, egyszerûen, de egyértelmûen dominálva, 2-3 góllal gyõztek. (igen, persze, tudom, volt egykét 7-1, meg 5-0, meg akármennyi, de egy csapatnak nem erõn felüli, 7 gólos gyõzelmekre van szükség, hanem kiegyensúlyozott, megbízható teljesítményre.
Tulajdonképpen ki kell mondanom, hogy az Arsenal érdemelné meg jelenleg a bajnoki címet, persze, nem könnyen teszem ezt, hiszen annyira utálom õket – ha csak a szurkolók miatt is – hogy az egészen félelmetes:D
A Chelsearõl is ugyanezt kell mondanom, fogalmam sincs, hogy hogyan hozzák ezt össze. Hogyan képes ezzel a remek kerettel, amely még az idén elején ugyanúgy hatosával rugdosta a gólokat, mint tavaly, az ötödik hely körül balfékeskedni. Az egyetlen dolog, amire gondolni tudok, az Ancelotti személye, akinek már több olyan megnyilvánulása megütötte a fülemet, még Milanista korában, ami miatt meg kellett kérdõjeleznem a kellõ profizmusát, de lényegében ezek is csak talányok.
Hogyha elõre meg kéne tippelnem, hogy milyen játékképet mutatnak majd a felek, akkor a leglogikusabb számomra az lenne, hogy a Chelsea megpróbál még egy utolsót lendíteni a szezonján, és nyújt egy – legalább megközelítõlegesen is – tudásához méltó produkciót.
A felõl sincs kétségem, hogy a CFC ellen a MU is megpróbálja majd tudása legjobbját nyújtani, csak az a gond, hogy jelenleg az õ tudásuk legjava is igen kevés. Legutoljára tavaly volt olyan játékereje a MU-nak, amivel még egy BL döntõ is összejöhetett volna, nem is a tudásukon múlt a dolog… Ez viszont Chelsea gyõzelmet sejtet.
Ráadásul a következõ meccsek a MU szempontjából az egész szezont meghatározóak tudnak lenni, ugyanis könnyedén el lehet bukni – ahogyan tavaly az nagyszerûen sikerült is – az egész szezont.
A CFC gyakorlatilag nyomás nélkül játszhat (15 pont hátrányt igen luxus lenne behozni…), ami nyilván nem tesz rosszat nekik.
Összességében tehát, tippem 2:0. Hogyha a Chelsea nyújtana egy tavalyihoz hasonló teljesítményt, akkor helyreállna némileg a világ rendje, ha a MU tudna esetleg jó(!) játékot produkálni, az esetleg gondolkodóba ejthetne pár embert.
Informatika és tudomány
