Mert ne feledjük: a középbõl kifelé haladva a maximum gyorsulás zónájáig nem csak a visszahuzó gyorsulás, de a kifelé hajító, akkor még igen nagy centrifugális gyorsulás is nõt, mérsékelve a vonzást! A maximum gyorsulási zóna után pedig a vonzás jelentõsen lecsökkent, míg a centrifugális gyorsulás hatványozottan- a sugárral, és a forgási sebességgel is nõt! Onnantól kezdve már nem volt akadály- mint a parittyakõ, úgy vágódott ki az Anonymus 1! Hogy nem pont az ekliptikán, az a tengelyirányú elektrománeses erõk miatt lehetett csak. E miatt hajlott el az ekliptika a galaktika fõsíkjától.
A késõbbi gázbolygók már nem a középbõl, hanem a maximumhely utánról is indulhattak. Gázbolygóink összetétele a Napnak arra a zónájára jellemzõ, ahonnan indultak, és ahol áthaladtak. Ugyanigy a belõlük született szilárd bolygóké is.
Ezek érdekes vizsgálatokat jelentenek. Senkinek nincs kedve arra, hogy a föld összetétele melyik gázbolygóéhoz közeli?
A Jupiter 300x, az Uránusz csak 15x nehezebb. A Szaturnusz meg 100-szor.
Talán mégis a Szaturnusz, vagy a Jupiter fia lennénk?
Képzeljük el, hogy a 7-800 km/s sebességü Jupiter ~120 Mkm-távolságra néhány hét, hónap alatt jutott el. Addig hûlt le annyira, hogy a légkörében elkezdõdött a fémek, szilárd anyagok kondenzálódása. Miközben igen gyorsan forgott is! Ezen a határon a Nap vonzása még igen erõs! Ott talán 120 Mkm-re a Naptól fûzödött le a Föld, alakult gyorsan hûlõ, Nap körül keringõ bolygóvá. Eközben vált le róla ugyanúgy a még folyékony Hold, és számtalan törmelék.
Ezek elkezdtek keringeni egymás körül, míg a szülõbolygó elszáguldott állomáshelyére. Fûzérben követték õt a késõbb kondenzálódó jég, és legvégül a metán bolygók.
Ezek némelyike a szinkron pályánál szétolvadt.
És valamennyi elkezdte lassú árapály vándorlását a jelenlegi pályájáig. A Föld 20-30 mkm-t távolodhatott, míg a Hold tõle csak 250-350 e km-t.
Volt több szilárd bolygó is, de amelyek a Naptól csak 20-25 Mkm -re kondenzálódtak, már visszazuhantak belé, növelve a szilárd komponens részarányt benne.
Csodálatosan mozgalmas ez a keletkezés történet.
Nem a világegyetem a szélsõséges, hanem a mi Napocskánk.