Az üvegházgázokkal az a gond, hogy ellentétben a normál levegõ összetevõkkel (nitrogén, oxigén) lényegesen nagyobb arányban képesek visszaverni a Földrõl sugárzó infravörös fényt.
Mivel az ûrben a bolygó semmivel nem érintkezik, az egyetlen módja a hõ leadásának a hõsugárzás. Ha körévonsz egy takarót olyan gázból, ami ezt a hatást csökkenti, akkor mindegy hogy a levegõnek cask 0.3%-a, ha a levegõ többi része nem okoz üvegházhatást, a CO2 lesz a meghatározó.
Amúgy a vízpára okozza a legnagyobb üvegházhatást (felhõs vagy tiszta éjszakán fázol-e jobban?), de azt nem mi bocsátjuk ki, meg elég hamar kondenzálódik a hõmérsékleti viszonyok miatt. A CO2 ellenben gázként létezik, némileg képes ugyan a tengerekbe beoldódni, de javarészt a bioszféra tünteti el.
Itt meg kell jegyezni, amit már többen is leírtak, hogy valóban, egy erdõ nem von ki CO2-t, csak ameddig nõ az élõ anyag mennyisége.
De minden életnek vége szakad egyszer, a fák sem élnek örökké, és ekkor annak a megkötött CO2-nek java része visszakerül a légkörbe. A tengeri állatok által megkötött CO2 még gyorsabban forog körbe, mert ott jellemzõen az életciklus is rövidebb.
Tényleges kivonódás csak ott van, amikor megkövülnek az elõlények.