Nos, mivel jópár napig nem voltam net közelében, ígyx elég nehezen reagálhattam volna. Egyébként meg inkorrekt akkor lett volna a dolog, ha nem válaszként írom le, amit leírtam, mivel így, ha be van állítva, kapott értesítést az illetõ, hogy reakció van egy hozzászólására. Errõl ennyit.
"Ez a fire support szerepkor, itt eddig mindenki az anti-surface osszecsapasokrol beszelt... ennyire nem voltal kepben?"
Már bocsánat, de itt eddig a tûzvezetés volt a téma, akárhogy is nézem. Tehát az, ha rádión tûztámogatást kérnek, aztán visszajeleznek, az bizony bizonyos tekintetben tûzvezetésnek nevezhetõ, elvégre a tûzvezetés alapvetõen a tüzérségi tûz (legyen az tengerrõl vagy szárazföldrõl) való célra irányítása.
""Sávszélességnek mi a fene köze van a MORSE kódhoz?"
Az, hogy Janika szerint a csatahajok Morse kod segitsegevel kuldtek volna at a bemeno adatokat a szarazfoldi ENIAC szamitogepnek, mely az ugyanigy kuldte volna vissza a kiszamitott firing-solution-t a hajonak. Ezt neveztuk tobben is agyhalott otletnek."
Jó lenne nem csak kiemelni 1-1 részt egy összefüggésbõl, mert ugye kicsit lentebb leírtam, hogy a kettõnek semmi köze egymáshoz:
"A MORSE egy szimpla kódolási forma, ahol ugyebár a betûk elektronikus jelekként lesznek leadva. Valóban, mivel a szöveget át kell fordítani MORSE-ba, ráadásul jóval lassabban lehet vele kommunikálni, mint realtime beszédben, nem alkalmas tûzvezetésre semmiféle módon. De a sávszélesség ekkor még ismeretlen fogalom volt, hiszen az nem a kommunikáció sebességére, hanem az átviteli közeg teljesítményére vonatkozik!"
Ja és persze ott van az is, amire ezt reagáltam:
"Morse? Komolyan? Es szerinted ennek lett volna olyan savszelessege ami eleg lett volna a tuzvezetesi adatok duplex atvitelere tobb ezer kilometeres tavolsagban? Jezusom... gondolkozz!!!"
Szóval ne keverjük a dolgokat, ha egyszer közük nincs egymáshoz...
"Az arra valo reakcio volt, hogy mennyit javult a haditengereszeti tuzerseg talalati pontossaga az evszazad eleje ota, a modern tuzvezetesi szamitogepek hasznalataval. Tsushima-i csata: 4-5% HR, IJN Kirishima ellen: 45% HR"
Mindig azt mondjátok, hogy nézzük a szövegkörnyezetet, megy az összefüggéseket. Nos, kénytelen vagyok azt mondani, hogy akkor nem ártana meg egyértelmûbben fogalmazni, mert ez a szövegkörnyezetbõl nem derült ki.
Valóban, én is tévedtem, 1922-ben sikerült elõször mûködõképes radart készítenie a A. Hoyt Taylor és Leo C. Young párosnak. Valóban, Tesla radarja megbukott, õ csak az alap koncepciót építette fel. Ezért meg nekem mea culpa.