Ezért, így, fizetnék neked egy sört (de azért inkább gyorsan felejtsük is el, hogy ilyent írtam )!
Az általad említett újítások tényleg tetszenek, és az általad említett hiányosságok cseszik a csőröm jelentősen (már amellett, hogy mennyire nem áll jól a Total War-nak az olyan baromira promózott "túlélő stratégia"-szerep).
Az angol nyelvű TW-fórumon vitába is keveredtem egy hozzászólóval, aki lesöpörte az asztalról a tile-rendszert illető problémámat, nevezetesen, hogy a taktikai térkép és a stratégiai térkép közötti kapcsolat szinte teljesen megszűnt, az építkezéseknek nincs jelentősége (hiszen minden város pre-defined). Az volt az érve, hogy a kampánytérképen megjelennek az épületek, és kész. Ettől még személy szerint igen rosszul érint, hogy egy nagyon komoly eszközt vettek ki a játékból, amitől azt éreztem, hogy itt én most valamit építek. A mozgás is problémás itt-ott, valóban, az egyszerre lecövekelő, egyszerre forduló gyalogok elég elkeserítőek és megtörik a látvány dinamikáját. Ezek a dolgok, és a mesterségesen feltekert "nehézség" adják végül azt, hogy bár at Attila nyilvánvalóan egy klasszisokkal jobb, szebb, kiforrottabb játék, mint a generációval azelőtti BI, mégis az utóbbi szebb emlékeket adott.
Sosem érdekelt, hogy minden elemében történelemhű legyen a játék ("nem korhű a légiósok szandálja" és társai), de a fentiek miatt már nem is annyira történelmi játékként kezelem az Attilát, hanem mint valami történelmi színpadra felállított stratégiát. Mindenekelőtt ez a legnagyobb problémám vele. Megértem, hogy a nehézséget csalással, AI-nak adott létszámmal és minőséggel lehet feltekerni, de amíg egy mittomén, (hasamra ütve) egy Deserts of Kharak-ban senkit sem érdekelne, hogy a kettő helyett négy ellenséges sivatag-anyahajó érkezik, amik ugyanolyanok, és mondjuk respawnolnak, esetleg még nagyobbat is lőnek, mint az enyém, addig ugyanez egy Total War-ban hunokkal és rómaiakkal, ahol azért egy kereten belül kéne mégiscsak maradni; karöltve a fenti "nem államot építek, csak játszok egy mesterkélt kihívással szemben"-nel, nos, gyenge. És szomorú. Különösen annak tükrében, hogy a Total War már mutatott járhatóbb utat korábban.
Kicsit azzal tudnám talán párhuzamba állítani, mint ahogy az senkit sem érdekel, ha egy lézerfegyverrel, futurisztikus ruhában négy helyett tizenhat lövés leteríteni valakit, de a Division-ben, ahol M4-es gépkarabélyt használ a játékos és egy pom-pom sapkás fejre lő, tizenhat lövés már nagyon, nagyon problémás.
@Carmang: Meg tudom érteni, félreértés ne essék. :D A mondandóm lényege elsősorban az volt, hogy annak a nehézségét fair-nek és nyílt lapokkal játszónak érzem, ezért bár lehet frusztráló és feldühítő, de az nem fordul meg a fejemben, hogy a gép "direkt szopat".