"A kvantumösszefonódás nem ezt jelenti, hogy egy lesz belőle,"
Jó szokásodhoz híven ismét elkezdtél szalmabábot gyártani, mindenki számára triviális hogy az egyik kesztyű balos a másik jobbos vagyis ellentétesek, senki nem gondolja hogy a kinyitáskor két balos kesztyű jelenik meg mindkét dobozban, vagy az egyik eltűnik, vagy ki tudja mi lenne a szalmabábod.
Persze ismét jelzed hogy te aztán mennyire képben vagy a másikhoz képest, de még mindig nem voltál képes arra az egyszerű kérdésre válaszolni hogy mi is az ami a fizikai téridőn keresztül képes összefonni két részecskét, ez lenne kb. a jelenség alap működési mechanizmusa, ha ezt ismerjük akkor kezdhetnénk teljes bizonyossággal állítgatni hogy mi miért lehetséges/nem lehetséges, de ilyen mélyre nem látunk.
Csak hogy kijöjjünk Ira posványából egy intellektuális agytorna gyanánt vegyük a következő gondolatkísérletet:
Áljunk be P pontba
B pontra helyezzünk egy foton detektort
Kezdjünk el egyesével fotonakt lőni a réses falra amik 50-50% eséllyel haladnak át valamelyik megnyitáson.
Ha B ponton bekapcsoljuk a detektort az kikényszeríti szuperpozícióból a fotonokat amelyeknek választaniuk kell hogy melyik résen haladnak át. Ez esetben a jobb oldali falon két intenzív fénycsík jelenik meg.
Kikapcsolt B detektor esetén az A résen is hullámként halad át a foton ezáltal szétkent intenzitású interferencia sávokat formálnak a becsapódó fotonok.
Tehát B detektor kapcsolgatása hatása volt A foton 'röppályájára' B viszont távolabb van P-től mint A.
A foton becsapódási mintája/intenzitása elárulta B detektor állapotát.
A kérdés adott: ezen konfiguráció esetén lehetséges-e hogy B detektor állapotát úgy érzékeljük hogy az A foton-t figyeljük meg, amely rövidebb utat tett meg(r1<r2), vagyis egy távolabbi pontról kaptunk információt c-vel utazó foton segítségével.