"Lehet úgy információt szerezni, hogy nem zavarod meg a részecskét a detektorral."
A gyenge kvantum mérés is megzavarja, minél több információt nyersz ki annál jobban zavarod, a határozatlansági elv régi, én nem látom hogy sérülne. A prizma egy nagy energiájú fotont bont két alacsonyabb energiájú összefonódottra, tehát nyilván nem tehetünk egyenlőség jelet az új és a régi fotonok közé akkor sem ha van köztük hasonlóság.
"Pedig mondom, hogy különbség van tudatos megfigyelő és tudat nélküli megfigyelés között."
Ebben nem értünk akkor egyet. Nem lehet határ ami távoli megfigyelők IQ-ja alapján változtatja a jelenség lefutását, lehet a műszer egy nálunk okosabb android is. Egy ilyen 'szabály' annyi paradoxont generálna ami a padláson sem férne el.
"Az interferencia minta akkor omlik össze, ha a detektorból jövő információ egy tudatos élőlénnyel kerül kapcsolatba.. vagy más módon fizikailag pl kölcsönhatásba lép makroszkopikusan az információ a világgal"
Ebben mondjuk nincs tudatos szint. Az én meglátásom szerint matematikailag összekapcsolhatom a macsekot egy kvantum részecske állapotával és egy egyenletbe rendezhetem őket, de ez nem jelenti azt hogy a macska atomjai a fotonok mintájára belesüppednek a kvantum valószínűségbe, a macska nem kvantumrészecske, ő ilyet nem tud, a környezete minden egyes atomját egy valóságba kényszeríti bele, a macska az aki detektoron keresztül megméri a kvantum részecske állapotát és ez kényszeríti ki azt a szuperpozícióból. Az hogy neked erről kívülről nincs információd ezáltal csak valószínűségekkel tudod leírni az az univerzumot nem érdekli, lehet hogy a melletted állónak van, akkor meg melyikőtök eredménye a helyes...