Középiskolás koromtól intenzíven foglalkozok a természettudománnyal, és kb. 20 éves koromtól a filozófiával is. Persze az életem során folyamatosan fejlődtem, ami a fogalmazásaimon is lemérhető, de velem együtt az emberiség kultúrája is változott. Így a régebbi gyengébb tanulmányaimat az akkori kultúr viszonyokba kell helyezni. A tanulmányaim dinamikus lexikona azért frankó, mert aki először olvassa és nem érti a fogalmakat benne, akkor ő hamar abba hagyja az olvasását. Ajánlom neked is ilyen dinamikus lexikont csinálni a dolgozatatidhoz, munka van vele, de megéri!
"(Egy kicsit azért könnyen összekombináltad az általánosan relativisztikus Schwarzschild-sugarat a kvantumossággal.)"
A kozmikus sugárzásban vannak nagyon ritkán igen nagy energájú példák is a részecskére, és úgy nevezik őket, hogy "ó istenem részecske" keres bele a keresővel a megnyitott oldalon. Ebből az következik, hogy tulajdonképen nem is tudjuk, hogy a természetben hol van a felső határa a részecske enrgiájának. Azt tudom, hogy a kortárs elméleti fizikusok ott húzták meg a felső határt ahol a hullámhossz egyenlő lesz a Schwarzschild-sugarral, és Planck-hossznak meg Planck-időnek nevezik, de ezt szubjektíve gondolják így, mert nem tudnak se számmolni vele se kísérletileg megfigyelni.