2 elég népszerű offline partyjátékot is megemlítenék, amik alapjául szolgáltak ennek. Ha tetszik a műfaj, mindenképp érdemes kipróbálni őket, piszok nagy móka, főleg az első.
társasjátékos körökben nem kell bemutatni senkinek, minden idők legjobbnak tartott partyjátéka, max 10-en lehet játszani, aki kicsit is érdeklődik a társasjátékok iránt, annak csupa nagybetűvel KÖTELEZŐ.
2 oldal van, Arthur és Mordred szolgálói, sorsolással dől el, ki kicsoda.
A jó oldalon az átlagemberek nem tudnak semmit, a gonoszok viszont ismerik egymást (szembecsukás, valaki mondja, hogy most nyissák ki a szemüket a gonoszok, blabla...).
A jó oldalon van egy speciális szerep, Merlin, aki viszont tudja, ki a gonoszok (a gonoszok csukják be a szemüket, tartsák fel a hüvelykujjukat, Merlin nyissa ki a szemét...).
Ez után kezdődik a játék, van egy király, aki kijelöl egy csapatot egy küldetésre a szent grálért. A csapatról aztán mindenki szavaz, egyszerű többséggel, ha nem megy át a csapat továbbszáll a király szerepe és az új király jelöl csapatot, amiről megint szavazás van, stb...
Ha összeáll a csapat, akkor elmennek a küldetésre, amibe a kalandozócsapat tagjai fejjel lefelé betesznek egy kártyát, ami lehet SUCCESS vagy FAIL. Ha bizonyos számú FAIL összejön, a küldetést bukta a csapat.
Van 5 küldetés, aki előbb visz 3-at az nyert.
Kivéve, ha a jók vitték a 3-at, mert akkor a gonoszok közt van egy ASSASSIN, aki egy általa választott jót megölhet és ha ő volt Merlin mégis a gonoszok nyertek.
Vagyis Merlin dolga valahogy irányítani a beszélgetéseket, valahogy elérni, hogy a gonoszok kiszoruljanak a csapatokból, de ezt úgy kell tennie, hogy ne legyen túl egyértelmű, a gonoszok nem jöhetnek rá.
Abban áll a különlegessége, hogy az első pillanattól az utolsóig mindenkit játékban tart, végig figyelni kell, végig szavazni kell, satöbbi. A legtöbb ilyen játék nagy problémája, hogy bizonyos szerepekkel nincs igazán teendőnk, nincs mire figyelni, illetve a halál is eléggé kizár a buliból (amire persze behozták a szellemesdit a legtöbben, de az mégse ugyan az).
A másik különlegesség Merlin szerepe. A legtöbb ilyen játéknál egy idő után érzi az ember, hogy mindenki mond, amit akar, végső soron tippelni kell, itt viszont Merlin (és a többi szerep) miatt könnyen lehet rettentően logikus(nak tűnő) érveléseket nyomatni vagy azzal félrevezetni másokat.
Természetesen vannak más szerepek is, akiket be lehet hozni, ha a csapat már rutinos, illetve balanszolásra is jók, kettő a jókat erősíti, Percival, aki jó és tudja ki Merlin (vagyis Merlin golyófogója :) ), Oberon, aki gonosz, de nem ismeri a többieket, kettő pedig a gonoszokat, Morgana, aki Merlinnek tűnik Percival előtt és Morder, akit Merlin se ismer.
Van még pár apróság és opcionális szabályok, mindegy, a lényeg, hogy ez tényleg afféle kötelező játék társasos körökben.
Ebbe nem megyek bele részletesen, mert nagyjából az, mint a Salem, csak fantasy körítés. Különlegessége, hogy akár 68an is lehet játszani és van benne vagy 30féle szerep és opcionális szabály. Mi talán 16-17-en játszottuk maximum, az még úgy-ahogy kezelhető volt. :)
A lentebbi kérdésre válaszolva amúgy a szabálykönyvek nagyon jól összerakják úgy a dolgokat, hogy ne legyen egymás előtt lebukás. A Werewolfhoz ehhez viszont kell egy játékvezető, aki lebonyolítja a dolgokat. Az Avalonnál mindenki játszhat csak kell egy szószóló éjszaka, aki levezényli a dolgokat, de ő is simán tud játszani. Amúgy meg ha meghallasz valakit éjszaka, hogy mocorog, mutogat, amikor az áldozatról dönt bemondod reggel, hogy "őt hallottam mozogni" mire ő azt mondja "ügyes próbálkozás, miközben te böktél meg engem véletlenül". A jók nem fogják tudni mi van, de ha egy másik gonosz is ül a közelben egyből rávágja, hogy "igen, őt én is hallottam mozogni" és máris visszasült az, hogy meghallottál egy gonoszt... :)
Informatika és tudomány
