Mar a 70-es evek ota kepeznek a NASA-nal olyan urhajosokat akik kozzul elvileg kikerulhet az elso Marsra lepo ember. Ez pont olyan kozel van mint a fuzios eromu kereskedelmi bevezetese, azaz mindig kb. meg 10 evre. Viszont jol hangzik mint reklamszoveg.
Jelenleg tenyleg nagyobb az esely arra, hogy par kalandvagyo nagytokes es a kiszolgalo szemelyzetuk jusson el hamarabb a Marsra, mint a jelenleg sajat urhajoval nem is rendelkezo NASA. Ez persze valtozat, de jelenleg nem erre mutatnak a politikai celok.
A Spacex elvileg hasznalhatna nuklearis hajtomuvet, egesz pontosan fisszios energiaforrasu vasimr-t, ami egy plazmahajtomu valtozat.
ps: Ha kesobb sikerulne fissziosrol fuziosra valtani, akkor kvazi megkapjak a star trek Bussard impulzus hajtomuvet. Ami nagyjabol megegyezik a most futo expanse sorozat epstein drive-javal, annyi kulonbseggel, hogy Bussard letezo tudos volt es meg is epitettek a hajomuveit, amibol volt ami mukodott is. Aztan az egesz kutatas tamogatasat elkaszaltak, a fuzios reaktorral es a tobbi komponensel egyutt, majd evtizedekkel kesobb ujrainditottak, de csak nagyon takarekon es katonai fejleszteskent. A vegul maganpenzbol elkeszult vasimr ennek a Bussard ramjet rendszernek a hajtomu komponense, egy magneses gyorsitasu plazma hajtomu. Egy ilyennel egyebkent 2 het a Mars, ha tartosan 1 G fole mennek az ut soran (fele tavon gyorsitanak, masikon lassitanak), akkor meg akar hamarabb is ott lehetne lenni.
Informatika és tudomány
