Elso korben fisszios energiaforras es viz mint plazmaforras reakcios tomegnek. Kesobb lehetne Bussard kollektort is hasznalni a napszel begyujtesehez, ez mar alapbol plazma allapotu. Ha lesz egyszer fuzio, akkor pedig hidrogen a fuzios reaktorba, majd a keletkezo helium plazmat kell gyorsitani a magneses fuvokaval (vasimr hajtomuvel). A teljes Bussard ramjet elol gyujti a napszel hidrogenjet, kozepen fuzionalja, majd hatul gyorsitja a termelt arammal a keletkezo heliumot.
Nem tul eros, de hatekony meg a napelem altal hajtott Bussard kollektorra kotott ugyancsak napelem altal hajtott vasimr. Itt is megsporolhato az ionizacios energia, tehat csak a magneses napszel kollektor es a magneses hajtomu igenyel energiat. Hatalmas elonye, hogy pont annyi tomeget fuj ki, mint amennyit begyujt, tehat a hajo semmilyen uzemanyagot nem visz magaval, viszont a hatekonysag a Naptol valo tavolsag fuggvenye, mivel mind a feny, mind a napszel mennyisege csokken a Naptol valo tavolsag novekedesevel.
(A Bussard kollektorok nagy elonye meg, hogy mellekhataskent navigacios pajzsot biztositanak a polaritassal rendelkezo reszecskek ellen. Egyebkent meg pont jok a napszelben levo szabad plazma felporszivozasara.)