A ciklikus kozmikus elmélet már közelít de még mindig eléggé gyermeteg elképzelés.. A valóság az, hogy a mi valóságunk a 4 egész összegű dimenziónk alázuhanásakor egy Nagy Bummal kezdődik , és ez a jelenség egy és ugyanaz mint maga a fény. A komplett Univerzumunk csak egyetlen darab foton ha kívülről nézed, és egyetlen foton végtelen darab komplett Univerzumot tartalmaz. A legkisebb egyben a legnagyobb is.. a méret Einstein óta bizony relatív és bizony nem kicsit , hanem nagyon relatív , de jó hogy felismreték végre a végtelen jelenlétét a "fizikai" valóságban is ún. "szingularitás" néven, csak végre meg is kéne érteni ennek a súlyos következményeit. Csakhogy amit ők "Fekete Lyuknak" neveznek az mi 4 darab dimenziónk 3-má válásakor egy 2+1 = 3 dimenziós Nagy Bummot szül egy negatív hajlású hiperbolikus koordináta rendszerben egy "sajátos" 2 dimenziós fizikiával, ahol csakúgy mint a sajátunkon a dimenziók metszésgörbületi állása hozza létre a jelenségeket és egyszerű algebrai műveletek mentén a "fizika" törvényeit köztük.
Remélem egyszer meg megélem, hogy megértik hogy az egyre részletesebb Univerzum képek helyett, meg a végtelen részletességű Univerzum mérése helyett és a "távolságok" meg "hosszúságok" helyett végre valós matematikai alapokon nyugvó valódi tudományos módszerekkel próbálják keresni a választ.