Csak az egboltot fotozva az ido nagyreszeben nagy, vilagito foltok fogjak takarni a csillagokat. Kb. annyi latszik majd a csillagokbol, mint a Holdon keszult fotokon. Persze amikor Foldarnyekban vannak a muholdak, akkor lehet fotozni, mert akkor a nagy vilagito foltok helyett csak valamivel kisebb gyorsan mozgo fekete foltok lesznek az egen. Tehat tobb felvetel atlagolasaval eloallithato egy szurt kep, ahol latszik a csillagok egy resze. Ez jelentos szoftveres utomunkat fog igenyelni, csak ahhoz, hogy a mainak megfelelo szintu kepeket kapjanak es ez is csak egy-egy idealis esetben (kvazi ujholdnal) lesz elerheto. Szoval nem lehetetlenul el a csillagaszat, de kb. olyan szorakozas lesz mint ma egy nagyvarosbol nezni az eget. Lehetni lehet, de csak ritkan es akkor sem latszik tul sok dolog.
Maradnak a Hold tulso felere vagy a Hold palyajan kivulre telepitett tavcsovek. Ez egyebkent minosegi javulast hozhat, mert a foldi legkor nelkul kisebb tavcsovekkel is sokkal tisztabban lehetne latni mindent. Persze sokkal dragabb is lesz, igy a csillagaszat a gazdag, urprogrammal rendelkezo orszagok es a nagytokes csoportok szorakozasa lesz.
"Nem tudom elkepzelni, hogy rentabilis legyen."
Az orosz-ukran haboru mutatta meg, hogy nem csak rentabilis, de kritikus is. Ez azzal, hogy a felderito sharshield muholdakat a civilek kozze keverik, meg katonai szempontbol is kritikus. De ha elterjednek, akkor a teljes bolygot lefedo folyamatos 24 oras muholdas videokep mas celokra is jol hasznalhato lesz. Peldaul az autoforgalom, tomegek mozgasa, tuzesetek vagy barmi ami kameraval lathato alacsony palyarol hasznos infot kepvisel. Olyan mintha az egesz bolygora rateritenenek egy nagy terfigyelo kamerat. Onnantol a legtobb haboru kvazi egy RTS-kent kezelheto. Egyelore ehhez a technologiahoz meg csak a pentagon fer hozza es le se lohetik oket, mert a suru, azonos palyan keringo muholdhalozat miatt az egy gyors Kessler kaszkad lenne)