Tehát egy szűk csoport szórakozása lesz a jövőben mondjuk egy JWST költség szintű teleszkóp használata vagy nem?:"
Szovegertelmezesi gondod van. A szorakozas alatt azt ertem, hogy toke alapon dol el, hogy ki ferhet hozza a csillagaszathoz. Ugyan ilyen allitas, hogy az amerikai politika befolyasolasa is a nagytokes csoportok szorakozasa. Itt a szorakozasa azt jelenti, hogy nekik van hozza eleg tokejuk es ezaltal befolyasuk. Magyarul ok mozgatjak a szalakat. Tudom, hogy a magyar nyelv nehez, de nem ennyire... (konteonak meg csak te hivod, en tenymegallapitast irtam, ha erted mit jelent a kifejezes)
"Gyökeresen, miből jön ez ki? Ha mégis akkor ez viszont rögtön azt is jelentené ha mondjuk az oroszok rálőnének az USA műholdjaira, és szignifikáns mennyiséget lőnének szét beindítva a kaszkádot, akkor ezzel rögtön a kínaiakét is leszednék."
Minel tobb muhold van fent, annal nagyobb a meghibasodas valoszinusege. Szerencsere ezek kozott a halozatok kozott vertikalis szeparacio van, tehat eltero magassagokban dologznak. Viszont egy magasabb palyarol jovo urszemet felho siman ki tud szedni egy alacsonyabban keringo muholdat es annak a tormeleke viszont a vele azonos palyan (gyurun) mozgo tarsait is elpusztitja. Egy-egy inditas altalaban egy-egy gyurut tolt fel, ezek onnantol egyutt mozognak, csak egyenletesen eloszlanak a gyuru menten. Pont mint az egyetlen muholdbol szarmazo urszemet. Ezert ha egy szetesik, akkor az osszes tarsa is megy a levesbe.
Minel tobb rendszer van az urben, annal nagyobb a veszely. Egyebkent ugy nez ki, hogy a spacex muholdjai lesznek a legalacsonyabban, tehat rajuk mindenki mas veszelyes, viszont cserebe ok lesznek a legalacsonyabb ping-uek.
A baleseteket leszamitva a veszely az, hogy barmilyen kisebb orszag vagy ceg (mondjuk Eszak Korea vagy akar a Rocket Lab) megteheti, hogy leszedi az egyik ilyen konstellaciot. Ez tortenhet akar szandekosan, de akar egy elhibazott szuborbitalis vagy orbitalis teszt mellekhatasakent is. Nagyon torekenyek ezek az uj cellularis bolygokoruli halozatok.