"Valamit nem ertek. Ha a "nagy gonosz terv" az, hogy AI csinal mindent, akkor az elszegenyedo lakossag miatt eltunik a vasarloero, tehat semmit nem ernek a cegek azzal, hogy AI-t hasznalnak."
Miert kell jelenleg a dolgozo lakossag? Alapvetoen termelni, megteremteni a joletet az uralkodo osztalynak. Ezt utobbit a nagytokesek ugy tudjak elerni, hogy a toke segitsegevel penzt termelnek, amibol megengedhetik maguknak a kivant eletszinvonalat. Nem az a cel, hogy a lakossag vasaroljon, csak az a cel, hogy legyen egy tetszoleges vasarlo reteg, akiknek van penzuk barmit megvenni.
A dolgozo reteg csak azert nem all 100%-ban rabszolgakbol, mert akkor nem lennenek hajlandoak dolgozni, fellazadnanak, forradalom, stb. Ezert a nagytokes reteg kenytelen a munkasoknak is viszonylagos joletet teremteni, elkerulve ezzel, hogy a fellazado munkasok megdontsek a rendszert. Ez volt az alapja mar az oegyiptomi rendszernek is, ahol nem rabszolgak voltak, hanem szabad munkasok, de minden fold (azaz minden toke) a farao birtokaban volt, mindenki kozvetlenul vagy kozvetetten neki dolgozo bermunkas volt. Ez veletlenul a kapitalista rendszer vegallapotanak felel meg, teljes tokekoncentracioval egy kezben.
A robotok es az MI terjedese lehetove teszi, hogy az elegedetlenkedo munkasok helyett egy sajat igenyekkel nem rendelkezo munkasosztalyt hozzanak letre, teljes mertekben robotokbol. Igy a lakossag tobbseget ado munkasokat ki lehet hagyni a kapitalizmus kepletebol. Maradnak a nagytokesek es az oket kiszolgalo (remelhetoleg) emberi szemelyzet. Igy minden letrehozott termeket a sajat joletukre fordithatnak es a kornyezet terhelese is nagymertekben csokken.
Ha nem kell tobb milliard szemelyauto, csak nehany maganrepulogep, nem kell tobb milliard embert etetni, csak neheny szazezret, akkor a Fold terhelese is nagymertekben csokken es a felszabadulo termeszeti eroforrasokat mas, szamukra hasznosabb dolgokra fordithatjak mint a lakossag elelmezese vagy lakhatasa.
Osszeomlik attol a kapitalizmus, ha az also reteg eltunik? Termeszetesen nem, mert a felso reteg es az oket kiszolgalok tovabbra is meglennenek. Muveszekre, orvosokra, kutatokra, menokokre, tanarokra, stb. tovabbra is szukseg lenne (persze kisebb mennyisegben), csak a termelest vennek at a gepek. Honnan lenne a nagytokeseknek beveteluk? Az egymas es a kiszolgalo szemelyzet szamara gyartott luxustermekekbol. Nem lenne tobbet szukseg olcso ruhakra, de a legnagyobb luxus divatmarkak felvevopiaca nem szunne meg. Nem lenne szukseg tomeggyartott csaladi hazakra, de cserebe tobb nagytokes engedhetne meg maganak hogy sajat kastelya legyen. Nem kellene bevetni a felszin nagy reszet, de a megmarado lakossagnak jo minosegu organikus kerteszeteket lehetne fenntartani, a mai atlagos embernek megfizethetlen arakon termelve a fizetokepes lakossagnak.
Roviden szolva a kapitalista rendszernek nem szukseges eleme a munkas, mint ahogy az igavono lovak sem voltak azok. Ha van egy ujabb, jobb technika, amivel kivalthatoak, akkor egyszeruen no a hatekonysag es kevesebb eroforrast kell a rendszer uzemeltetesere kolteni.
Amikor a lovakat kivaltottak gozgepekkel, akkor sem omlott ossze a rendszer a sok eladhatatlan takarmanytol, egyszeruen csokkentettek a takarmanytermelest es helyette mas, hasznosabb termekeket gyartottak. A foldekrol feszabadulo munkasokat pedig atvittek az iparba.
Ha kivaltjak az ipari munkasokat gepekkel, akkor ugyanugy leepithetoek mint ahogy a lovakat is kivezettek a termelesbol. Kevesebb elelmiszert kell eloallitani, mert kisebb a lakossag, de a fizetokepes kereslet nem fog csokkeni, csak a fizetoeszkozok koncentralodnak kevesebb ember kezebe, akik igy sokkal dragabb dolgokat tudnak venni belole mint eddig.
Pelda: Egy gyarban ami gazdagoknak gyart luxustermekeket van 100 munkas es 1 tulaj. A munkasok adott ido alatt fejenkent 1 egyseg penzt keresnek, a tulaj pedig 20-at. Ha kivezetik a munkasokat, akkor a tulaj keres 120 egyseg penzt azonos termeles mellett, amibol sokkal tobb dolgot megengedhet maganak. A vasarloi ettol az atallastol nem tunnek el, mert azok ugyancsak gazdagok.
Masik pelda: A gyarban gyartanak luxus es nem luxus termekeket is. A bevetel 200 penzegyseg. Ebbol 100 elmegy a munkasok berere, 80 az alapanyagokra es energiara, a tulaj keres 20 egyseget rajta. Mindenhonnan kiesnek a munkasok, igy sokkal kevesebb, termek fogy (csak a dragak), mar csak 100 egyseg a bevetel, de a munkasok bere kiesett, az alapanyag- es energiakoltseg 80 helyett 30 egyseg, a tulaj keres 70 egyseget. Tehat a dragabb, de kisebb volumenu termekek fele mozdulas a munkaero fix koltsege nelkul nagy mertekben noveli a profitot. Mondhatjuk ugy, hogy a 4. ipari forradalom anyagilag is megeri a nagytokeseknek.
ps: Megprobaltam elmagyarazni, hogy miert nem szukseges nagymeretu munkasosztaly a vasarloero fenntartasahoz, mivel a jovedelem koncentracio kepes kompenzalni a lakossagcsokkenest. A kulcsszo, hogy kevesebb embernek, kevesebb termeket, sokkal dragabban.
Informatika és tudomány
